2012. április 1., vasárnap

9. Fájdalom


Sziasztok! Újabb résszel boldogítom azt a négy embert, aki (talán) olvassa ezt az egészet! KÉREK ÉLETJELEKET!



Harry

Másnap arra ébredtem, hogy valaki torkaszakadtából énekel. De tökéletesen. Kómásan keltem ki az ágyból, Louis mozgolódott. Kimentem a szobából, és a hang irányába mentem. Hallottam Zoe trappolását, ahogy elkapja a kezem, hogy ne nyissak be a szobába. Nagy szemeket meresztettem rá. Elmagyarázta, hogyha Hayleyt éri valami, akkor azt kiénekli magából. Benéztem a kulcslyukon. Az ágyon feküdt, és olyan... Fekvős táncot lejtett – nem tudom jobban leírni. De még így is tökéletes volt. Minden hangot eltalált, és teljesen érzéssel adta elő. Zoe gyengéden elrántott a kulcslyuktól, és lelökdösött a nappaliba. Most vettem csak észre, hogy csak egy fekete top meg egy rózsaszín kisnadrág van rajta. Mikor leértünk, láttam Louist, aki éppen az álmot próbálta kitörölni a szeméből. Éppen ekkor szólalt meg a következő dal.
-          Meddig fogja ezt csinálni? – nyögött Lou.
-          Egész nap. – sóhajtotta Ivette. – Vagy amíg meg nem éhezik annyira, hogy lejöjjön.
-          És mit szoktatok ilyenkor tenni vele? – tudakoltam.
-          Békén hagyjuk. – mondta egyszerűen Zoe.
-          I hope you know, I hope you know… that this has nothing to do with you. – énekelte Ivette. Zoe is bekapcsolódott.
-          It’s personal, myself and I, we got some straightening out to do.
-          Legalább ti ne. – morogta Loui. Úgy tűnik, ma harapós kedvében van.
-          Bocsi. – kuncogott Zoe.
Hayley egészen délig folytatta az éneklést, mikor elhallgatott a zene és fellélegeztünk. Bizonyára éhes. De percek után se jött le senki. Zoe felment megnézni mi van vele, de csak egy éles ’Hagyj békén!’-t hallottam, és az ajtó csapódását. Zoe elkeseredett lépkedett le.
-          Harry, szerintem menj fel te, tegnap is te nyugtattad meg. – mondta halkan.
Csak felálltam, és felmentem a szobához. Kopogtam. Semmi. Benyitottam. A pár perce még rendületlenül éneklő lány most a földön ült a fal mellett, sírva, miközben a haját piszkálta. Rám se nézett, mikor beléptem, és elindultam felé. Csendesen sírt, és a szemben lévő falat bámulta. Leültem mellé, és én is elkezdtem bámulni a falat.
-          Mit akarsz? – kérdezte végül halkan.
-          Gondoltam megnézem, mi van veled. Baj?
Nem válaszolt, csak megint könnyezni kezdett. Átkaroltam a vállát, mire hozzám bújt, és ott sírt. Egy darabig csak hagytam, hogy sírjon, aztán erőt vettem magamon, és megszólaltam.
-          Ha azt mondom, szeretlek, megnyugszol? – fújtattam.
-          Mi? – nézett fel félig könnyezve félig pedig nevetne, döbbent arccal.
-          Gondoltam kicsit felvidítalak. – mentettem ki gyorsan magam.
-          Köszi. – mondta csendesen és megölelt. Elszóltad magad, Harry!
-          Lejössz végre? – kérdeztem. Felemelte a fejét, és nagy, barna szemeivel az enyéimbe nézett.
-          Azt hiszem, igen. – fésült hátra egy tincset az arcából.
-          Gyere. – álltam fel, és kinyújtottam a kezem. Ő megfogta, és felhúztam.
Lassan lesétáltunk. Végig fogta a kezemet. Mikor leértünk, Zoe olyan jelzőkkel illetett, mint „géniusz” illetve „hős”. Nem akarok nagyképűnek tűnni, de ezt eddig is tudtam.

Zoe

Amíg én Harryt istenítettem, hogy le tudta végre hozni Hayleyt a szobából, addig Louis elénk dobott egy újságot. A címlapon két ember volt – az egyik úgy láttam Harry, gondolom a másik meg Hayley. A képen nem volt semmi extra, Hayley sírt, Harry meg nyugtatgatta. Viszont a cikk maga már annál undorítóbb volt.
Szemtanúk és fényképek támasztják alá, hogy tegnap a One Direction nevű zenekar legismertebb tagja, Harry Styles(17) az X-Faktorból nem rég kiesett Rythm Queens egyik énekesnőjével, Hayley Carsonnal(17) töltött el igen meghitt perceket a London Eye előtt. A képeken látható, hogy a fiatal énekesnő hozzábújik az ismert sztárhoz. Vajon ehhez mit szól Hayley barátja? És mi ez a bimbódzó románc e két énekes között?
Miután elolvastam, undorodva csaptam le a kávézóasztalra. Hayley is elolvasta a cikket, és felháborodottan kezdett hápogni. Louis lassan végigmért mindenkit, majd megszólalt.
-          Oké, mi ez a kép? – Ő még nem tudott a részletekről.
-          Louis, ez… bonyolult… - sóhajtott Hays.
-          Tudni akarom! – mondta Louis kicsit erősebb hangnemben.
-          Oké! Elmondom, csak nyugi! – mondta Hayley. – Szóval. Tegnap ugye randim volt Jimmyvel. – kicsit megremegett a hangja, amikor kimondta a nevét.
-          Igen…
-          És... Csak azért jött Londonba, hogy… - már a sírás határán volt, ezért felálltam és megöleltem. – Szakítson velem. – és legördültek az első könnycseppek az arcán. Louis vonásai kicsit megnyugodtak, és bocsánatkérően pillantott Hayleyre. – És aztán, mikor ezt közölte, otthagyott egyedül. És akkor jött oda Harry, és próbált megnyugtatni, ezt kapták le.
-          Értem. – bólogatott hevesen Lou. – Bocsánat, hogy olyan ideges voltam. – és Ő is megölelte Hayleyt. – Vigasztalásképen pedig kapsz… - és itt megpuszilta az arcát. - … egy puszit! – fejezte be mosolyogva a mondatot, mire Hays zavartan felnevetett.
Ekkor megcsörrent az asztalon a telefon. Harry gyorsan felkapta, és félszavakkal társalgott a vonal túlsó végén lévő emberkével. Louis izgatottan figyelte Harryt, aki össze-vissza mászkált a szobában. Mikor letette megszólalt.
-          Interjú lesz, haver. – mondta Harry.
-          Juppí! – ugrott fel a levegőbe Loui, miközben tapsikolt a tenyerével.
-          Indulnunk kell. – mondta megint gyorsan Harry.
-          Oké. Szia, virágszálam. – nyomott egy puszit a számra. – Szia, Hays!
-          Sziasztok! – mondtuk kórusba.
Louis az ajtóból még integetett, majd küldött a levegőben egy puszit, amit én akartam elkapni, de Hayley kapta el.
-          Hé! Az az én puszim volt! – nyafogtam játékosan.
-        De én kaptam el. – somolygott. – És megérdemlem! – majd az arcára nyomta a tenyerét, mintha a puszit rakta volna oda. – Ez de jól esett. – sóhajtotta önelégülten, majd lehuppant a kanapéra. – Ivy amúgy hol van?
-    Most, hogy így kérdezed... Nem tom. Azt mondta, elmegy vécére, de azóta nem jött ki onnan.
-   Nézzük meg, hátha valami baj van. – állt fel Hayley.
Felmentünk a fürdőhöz, és bekopogtunk. Semmi. Hays lenyomta a kilincset, és kinyílt az ajtó. De a fürdőben senki se volt – csupán egy nyitott ablak, és egy üzenet. „Nagyon kiakadtam, nem akartam, hogy bárki meglásson. Ne keressetek, majd jövök.” Szuper, ma mindenkinek ilyen kiakadós napja van?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése