25. Próbák

Sajnálom, sajnálom, bocsi,bocsi, hogy ilyen később hoztam részt, de itt az év végi hajtás, ami szörrnyű, és a hátam közepére SE kívánom az egészet. De megerőltettem magam, és sikerült a gép elé pattannom, hogy befejezzem az immáron kész részt. Szeretés van, ugye? <3

Hayley

Cecilia egy letört sarkú cipővel kergette Jasont. Oké… Egy pár pillanatig teljesen lekötötték a figyelmem, de a többi ember valahogy jobban érdekelt. Az X-család, mondhatni. Az első, aki a nyakamba ugrott, az El volt. Úgy szorongatott, hogy azt hittem, úgy maradunk. Némely hajszála csikizte az arcom, de nem érdekelt. Örültem, hogy újra láttam. Visszaöleltem, miközben önfeledt kacagását hallottam. Aztán mikor szétváltunk, megpuszilta az arcom, amit egy mosollyal díjaztam, és ment ezt lejátszani Ivyvel és Zoeval is. A következő ember, aki megölelt, az Mark volt. Szorosan magához ölelt, miközben a hátamat simogatta.

-          Szia, csajszi! – nevetett a fülembe.

-          Szevaaa, döntőske! – mondtam neki Én is.

Gina

Mikor Ő is eléggé megnyomorgatott, jött Amelia. Lia egy nagyon aranyos, csupa vidámság lányka, akinek az arcán mindig mosoly van, és mindig nevet. Fekete haja az álláig ér, olyan tépett hatású, aprócska bogárszeme mindig csillog. Amelia volt az első kiesett lány, Őt a PlasticBoyz ejtette ki. Apropó, a srácok! Három srác, Josh, Jason és Pete. Josh, a legidősebb egyben a legkomolyabb. Huszonegy éves, rövid, barna haja van, és gyönyörű, kék szemei. Jason – akit Cecilia egyébként még mindig kerget – a legfiatalabb és a legkomolytalanabb is. Tizenhét éves, viszont nagyon magas, ezért senki nem gondolná annyinak. Pete pedig a „középső gyerek”. Viszont azt hiszem, neki vannak a legszebb zöld szemei a világon. Nem, várjatok, inkább az univerzumban. És nagyon rendes srác. Komolyan, még egy légynek sem tudna ártani! Ők is odajöttek, és megöleltek, kivéve Jas, aki csak futó „Szia!”-t ordított, mivel hogy Cec még mindig üldözte. Mit csinálhatott már megint ez a gyerek? Ezen viszont gondolkozni sem volt időm, mert megjelent előttem Gina, a lány csapat harmadik tagja. Ő egy természetes vöri – vagy ahogy Ivy hívja: narancs -, hatalmas, zöld szemei vannak és szeplői. Amúgy tizenhat éves, és nagyon cukker csaj, csak néha oltári nagyot tud hisztizni. Ő is megszorongatott, és nyomott egy puszit az arcomra. Ő is ment a többiekhez, és Tim következett. Tim egy huszonhárom éves, elég cingár gyerek, viszont hangja, az van! Viszont Ő esett ki először, nem is értem, miért. Ő is megölelt, és ment is tovább. Jöttek a Candy lányok, Alissa és Kaithlinn. Ikertestvérek. Alissa barna hajú, kék szemű, csodaszép lány, Kaithlin festett szőke, szintén kék szemű. Alig lehet őket megkülönböztetni, csak a hajszín árulkodik. Egyszerre öleltek meg, és majdnem hátra estem, de nagyon örültem nekik is. Egyszerre visítottak a fülembe, miközben együtt ugráltunk.

-          Hayley! – sikított Kaith.

-          Úgy hiányoztatok! – mondta Lissa.

-          Gyerünk, fiúk-lányok, próba! – kiáltott fel Mikey, a gyártásvezető.

A We Are The Worldot fogjuk elénekelni. Már múlthéten betanultunk mindent, csak össze kell rakni. A próba felénél betoppantak a fiúk.

Harry

Mikor beléptünk, ott volt az összes jelenlegi X-Faktoros, és együtt énekeltek. Először Zoet szúrtam ki a vörös fejecskéjével, majd két másodperccel később Ivyt is, mivel Ő volt a legmagasabb lány. Hayleyt is megpillantottam, ahogy éppen a szólójukat énekli a lányokkal. We are the World… Szeretem azt a dalt, szép. Oldalra pillantottam, és láttam, ahogy Louis elmosolyodik Zoe láttán, aki egy gyors integetést intézett felénk. A számnak lassan vége lett, és úgy vettem észre, jó munkát végeztek, mert a stáb tapsolni kezdett. Mindenki megölelgette egymást, majd mindenki ment a dolgára. A lányok rögtön felénk jöttek.

-          Sziasztok! – pattogott elénk Zoe, majd mindenkit sorra megölelt.

-          Sikerült felkelni? – vigyorgott Hayley. Kissé fura pofát vághattam, mert hozzátette. – Látom, még nem ébredtél fel teljesen.

-          Álmos vagyok. – mondtam egyszerűen.

-          Vettük észre. – mosolygott gúnyosan Ivy.

-          Jók voltatok! – lépett elő egy ruhaállvány mögül (?) Liam, és csatlakozott hozzá Niall és Zayn is. – Aranyos kis csapat az idei.

-          Nekem főleg az a kis vöri jön be. – mutogatott a színpadra Niall.

-          Ő Gina. Nem ajánlom neked. – nevetett Zoe. – Hisztis.

-          Új prédát kell találnom… - húzta kis magát az ír manónk.

-          Itt azt nem találsz. – mosolygott továbbra is Ivy.

-          A büfében megtaláltok. – mondta végül a szőkeség, és eltrappolt.

-          Mi jövünk! – kiáltott fel Lou, és húzott is a színpadra. Mi lassan követtük őt.

A What Makes You Beautifult fogjuk énekelni a nagybecsű publikumnak. Néhány kellékes felszerelte rám azt, ami kell, és beállítottak minket a helyünkre. Elindult a dal. Liam kezdte a szólójával. Mi, többiek a sorunkat vártuk. Aztán eljött a végszavam. Being the way, that you are is enou-ou-ough. Jöttem Én… Kicsit rekedt voltam még, ezért a legalja nem sikerült valami jól, de ezen gondolkozni se volt időm, mert jött a refrén, amiben már mindegyikünk énekelt, és ugrálni, meg lépkedni kellett össze-vissza. A refrén vége után jött Zayn szólója. Most volt egy kis időm körül nézni. Megpillantottam Zoet, Ivyt és Hayleyt, ahogy a nézőtéren táncikálnak, és kissé elvigyorodtam. Aztán megint én jöttem. Everyone else int he room can see it, everyone else, but you… Aztán megint a refrén. Kapálóztunk ide-oda (mert abban jók vagyunk :D), rohangáltunk, egyszer még neki is mentem Lounak, mire hangos nevetés hallatszott lentről – hát igen, hozzuk a formánkat. És megint Én jöttem. Most egyenesen Hayley szemeibe néztem, és neki énekeltem a sorokat. Baby, you light up my world like nobody else, the way that you flip your hair gets me overwhelmed, but when you smile at the ground, it ain’t hard to tell… Mikor észrevette, hogy Neki énekelek, lehajtotta a fejét, és elmosolyodott. A dal pedig ment tovább. Most már csak Hayst vizslattam. Vészesen közeledtünk az utolsó hangokhoz, így beálltunk a helyünkre, és ott énekeltük az utolsó sorokat. You don’t know you’re beautiful… Oh oh…. That’s what makes you beautiful. Halkan lihegtem a fáradtságtól, de a fiúkkal mind elvigyorodtunk, majd leugráltunk a színpadról.

 - Láttad, mikor nekem jött? Láttad? Láttad? – pattogott Louis Zoehoz (fordult a kocka…).

A lány viszont válaszolni se tudott, mert egy csávó – mint később megtudtam, Mikey – elhúzta Őket, hogy ideje készülődni, plusz még Louis is keresi Őket. Így hát mi meg ott maradtunk, egyedül, miközben Loui sírást imitált, a fiúk meg röhögtek rajta.