2013. április 21., vasárnap

II./19. Régi szerelem


Sziasztok! Meghoztam a részt, melyben Spencer Amelia karaktere is megjelenik, kicsit megzavarja a dolgokat, továbbá Harry tervez valamit. Ivettenek pedig nagyon nincs ínyére az új tervezet. 
Noémi xx



Harry

A napok szinte repültek, miközben egyre jobban belemásztunk az újévbe, s az elkötelezettségeink is szaporodni kezdtek. Interjúk, jelenések, fotózások, egyre kevesebbet voltunk otthon, és egyre kevesebbet láthattam Hayleyt. Éppen ezért, hogy bebiztosítsam magam, elhívtam egy vacsorára ma estére. Persze ő azt nem tudja, milyen különlegesre akarom szervezni. Egyelőre úgy tűnik, minden a kezemre játszik, hisz a hó is leesett és fagypont alatt van, és egész délután szabad vagyok, hogy előkészítsem a terepet. Megkértem Niallt is, hogy segítsem nekem, révén, hogy neki sem lesz semmi elfoglaltsága, csak este elmegy majd sörözni egy kicsit.
-          Szóval, mit csináljunk? – kérdezte, amikor megálltam egy befagyott tónál. Értetlenül pislogott, de nem talált semmit, és egy hóval befedett padon kívül tényleg nem sok minden volt ott.
-          Egy tökéletes randi-helyszínt kell összehoznunk, ahol senki sem zavarhat meg minket. – vigyorogtam.
-          Ezért cipeltél el a világ végére egy elhagyatott tóhoz, ami hemzseg a gaztól?
-          Igen. Senki sem tudhat erről a helyről, rajtunk kívül. Ki kell gazolni, és egy téli csodavilágot kell varázsolni ebből a helyből.
-          Remélem, a csaj megéri, mert ha a randi után dobod, én kiheréllek. Lefagyott az orrom! Érted, megkövült a taknyom! – méltatlankodott.
-          Nyugi, Niall, nem lesz szükség kasztrálásra. Szeretem.
-          Ja, csak ez maradjon is így… - motyogta az orra alatt.
-          Na, szóval kezdjünk neki! Ki kell gazolni, aztán tűzifát kell szerezni, és egy védett helyen tüzet rakni. Utána le kell takarítani az asztalt, és odapakolni a kaját. Végül pedig kellenek pokrócok és párnák. – vázoltam a tervet.
-          Te komolyan ki akarsz ülni a hóba?
-          Miért ne? Szerintem romantikus. – rántottam vállat.
Végül beletörődött, és segített. Pakolásztunk, gyomláltunk, egyszóval, partiképessé tettük a helyet. Hat óra után végeztünk, és nagyon meg voltam elégedve a végeredménnyel. A kis hűtőtáska (mely most fűtőtáskaként funkcionált) az asztalon állt, a nagy fa alatt a hóban párnák és pokrócok feküdtek (vízhatlan anyagból, muhahaha!) és itt-ott apró gyertyák égtek (görögtűzből, haha!! na, jó, nem is… de szépen égnek, és nem oltja el őket a hó). Én már fel voltam öltözve, és hamarosan indulok Hayley-ért. Addig Niall itt marad, és vigyáz mindenre. Hmm, most így belegondolva, ő lesz az első, aki megtudja, hogy Hayley-vel randizunk. Na, mindegy.

Zayn

Ma rettenetesen hideg volt, és az sem segített, hogy esett a hó. Waliyhát kellett elkísérnem vásárolni, mert meglátogatott. Egy vásárlás erejéig. Még szerencséje, hogy szeretem.
Végül is örültem, hogy nem kint kellett várnom rá a csontfagyasztó hidegben, és tudtam mozgatni a tagjaimat, de akármennyire is vagyok macsó, egy fehérnemű bolt előtt várni a testvéredet, hogy bevásároljon kicsit zavarba ejtő. De oda se neki.
Próbáltam feltűnésmentesen járkálni (mivel pad nem volt…), miközben próbáltam nem tudomást venni arról, hogy néhány lány kiszúrt, és kuncogva vették tudomásul, hogy egy Victoria’s Secret előtt állok. Kicsit se gáz. Már látom magam előtt a Tumblr képeket…
Ahogy járkáltam, egyszer csak nekem szaladt egy szőke, fiatal lány, szatyrokat tartva a kezében. Mindketten hátratántorodtunk a hirtelen ütközéstől, és azonnal bocsánatot kezdtünk kérni a másiktól, míg nem felismertem a szőke ciklont.
-          Joan…? – kérdeztem elhűlve. Ti is így tennétek, ha első nagy szerelmetek megjelenne előttetek! Nem sokat változott, talán csak szépült. És nőiesedett. Közel sem az a kislány volt már, akivel három éve összejöttem. Megérett.
-          Zayn…? – kérdezte hasonlóan, és kékeszöld szemeit rám emelte. Sokkolt tekintete egyszeriben vidámmá változott, és boldogan ugrott a nyakamba. – Zayn! Istenem, de régen láttalak! Úgy értem, a TV-ben meg az újságokban elég sokszor láttalak azóta, de élőben nem! Istenem, úgy hiányoztál! – szorongatott.

-          Joan… - leheltem, még mindig nem fogtam fel, hogy itt van. Gyönge teste tökéletesen simult az enyémhez, miközben szívem hevesen dobogott. Pont, mint három éve.
-          Jesszusom, sokkal magasabb vagy, mint régen! Téged nyújtanak, vagy mi? – nevetett. Ő sem volt alacsony, sőt, a magasság különbség kisebb volt közöttünk, mint legutóbb.
-          Te is nőttél. – nyögtem ki nagy nehezen. – És gyönyörű lettél. – fogtam meg óvatosan a kezeit, mire ő zavarban nézett rám. Láttam rajta, hogy kattog az agya, csak azt nem tudtam, miért. Azt is láttam, hogy boldog, hogy újra láthat, csak úgy, ahogy én is az vagyok, de fél is valamitől. – Mi a baj? – kérdeztem halkan, mire csak megrázta a fejét, és elmosolyodott.
-          Mi lenne, ha nem itt beszélgetnénk, ahol mindenki ránk figyel, hanem eljönnél hozzám? – vetette fel, én pedig boldogan mondtam igent. Manapság túl keszekusza volt minden körülöttem, és jól esett volna egy kis beszélgetés. Joan pedig mindig tudta, mit kell tennie, túl jól ismert.
A kis lakás a belvárosban volt, a harmadik emeleten. Ízléses berendezése volt, ez teljesen illet Joan stílusára. Vintage dolgok figyeltek be innen-onnan, virágminták és bőr kiegészítők elegáns keveréke borított be mindent. Joan csinált nekem teát, majd mindketten leültünk a kanapéra. Egy darabig csak arról beszélgettünk, mi történt velük az elmúlt években – pontosabban inkább én beszéltem, hiszen nekem több dolgot kellett tisztáznom a pletykák miatt, mint neki. Ő is mesélt pár dolgot, például, hogy egyetemre jár, és hogy nemrég költözött az új lakásba. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy már nem is értem, mit beszél, csak néztem, ahogyan mozognak az ajkai, azok a csábos ajkai, amiket úgy kívántam, én pedig óvatosan araszolni kezdtem felé. Végül lehunytam szemeimet, és már azon voltam, hogy megcsókoljam, mikor megszólalt.
-          Zayn… ne…
-          Miért ne? – kérdeztem, miközben lassan kinyitottam a szemeimet. Tudtam, éreztem, hogy még mindig szeret, vagyis ez nem lehet az oka. Valami más. Csak tudnám, mi!
-          Zayn, én… nekem barátom van. – mondta végül, nekem pedig a szívem összeszorult. Barátja van? De végül is, hogy gondoltam, hogy egy ilyen gyönyörű lányra nem csapnak le a fiúk? Hiszen ő tökéletes, minden férfi álma, és a srác, akivel együtt van, nagyon szerencsés. De még nem hagyta abba, újra levegőt vett, és folytatta. – Sőt… a múlt héten el… el is jegyzett. Zayn, el vagyok jegyezve. – Szemeim hatalmasra tágultak, hirtelen elfogott a csalódottság és a féltékenység, s azonnal felpattantam.
-          Ho-hogy mi?! Hogy el vagy jegyezve?! De hisz még csak 19 éves vagy, és, és…
-          Tudom, de… - vágott közbe, miközben lassan felállt. Még ilyen állapotban is kivettem formát idomait, melyek egykor az enyéim voltak. De most már a… jegyeséi. – szeretem Nathant, és vele úgy érzem, le tudnám élni az életem. Ne érts félre, - fogta meg az arcom, és maga felé fordította a fejem, mikor elnéztem az ablak irányába, hogy ne lássa, mennyire kikészít ez az egész. Ha eddig nem lett volna elég zavaros minden, most már tényleg az. – még téged is nagyon szeretlek, de… tudom, hogyha most ott hagynám őt, akkor örök életemben bánnám. És Zayn… tudom, hogy megtalálod majd az igazit. – nézett mélyen a szemeimbe. Azt is tudom, hogy tetszik most neked valaki.
-          Honnan…? – hűltem el.
-          Valaki kikotyogta. Lényeg a lényeg, szerintem aranyosak lennétek együtt, annak ellenére, hogy most még foglalt.
-          Mindig is hihetetlenül jól informált voltál. – ráztam a fejem. Csak most vettem észre a fényes gyűrűt az ujján, melytől csak még jobban összefacsarodott a szívem. – De nincs esélyem nála, és úgy néz ki, már Perrienél se. – fogtam bele a bánatom megosztásába. – És tudod, mi a legrosszabb? Hogy ott van Liam és Dani, Louis és Zoe, Harry meg bármikor összejöhet Hayleyvel, Niallnek meg úton van a „hercegnője”, én meg… a volt barátnőm nem akarja újrakezdeni, Ivettenek van pasija, életem nagy szerelme pedig rövidesen férjezett lesz. És… ez kicsit fáj. – gördült le egy könnycsepp az arcomon, amit akárhogy is próbáltam visszatartani, megszökött.
-          Zaynie, mindketten változtunk. – búgta Joan. – Te egy sármos szívtipró lettél. – mosolyodott el. – Én pedig már nem vagyok az a cserfes fruska, aki minden szavadon csüngött. Attól még szeretlek. Csak már egy kicsit másképpen.
-          De most kisétálsz az életemből. – a hangom fojtott volt, mert még mindig a könnyekkel küszködtem.
-          Tévedsz. Mindig itt leszek neked, ígérem. És, ha gondolod, eljöhetsz az esküvőre. Sőt, szeretném, ha eljönnél! Nathan is biztos örülne neki!
-          Cöhh, azt kétlem. – motyogtam.
-          Már sokat meséltem róla neked, és szerinte neked köszönhetem, hogy ma ilyen vagyok. És szerintem is. Ha te nem lettél volna, nem lennék az, aki.
Megöleltem. Nem beszéltünk utána, csak szorítottuk egymást, érezve a másik közelségét, tudván, hogy szükségünk van a másikra. Jól esett ismét magamba szívni az illatát, mely egy cseppet sem változott. Mandula és cseresznyevirág. Friss és üde. A kedvencem.

Ivette

Ha égő ólomba mártott vasbilloggal égetnének egy jelet az oldalamba, miközben a pokol legmélyebb bugyrában sülök, az is elviselhetőbb lenne a mostani kínomnál. Futottam. 10 km-t. Futógépen. Meghalok.
Lia elküldött minket edzeni a lányokkal, hogy formába lendüljünk az újév örömére. Szerintem nem gondolta át. Az egy dolog, hogy Hayley meg Zoe bírja ezt, hiszen Hays focizott, Zoe meg alapból hiperaktív, de én nem bírom az edzéseket. A tesi tanár is mindig nyaggatott, hogy ugyan, fussak már, de sosem futottam. Csakhogy most Lia szerint jobban fogom érezni magam, meg minden, és a lányok is meggyőztek. De legközelebb nem megyek. Én még egyszer ilyen kínt nem bírok ki!
Továbbá Lia talált még ki más dolgokat is, hogy népszerűsítsük magunkat, meg, hogy szebbek legyünk (ez kicsit fájt, de no problemo!). Kérte, hogy csináljunk Instagramot (ami nem privát, mert Hayleynek volt egy), és naponta legalább háromszor tweeteljünk Twitterre. És bármilyen rossz napunk is van, ne legyünk bunkók a rajongókkal (ja, igen, mert múltkor figyelembe se vettem őket, miközben kávéért mentem, mert egy élőhalott voltam…). Valamint havonta beiktat nekünk időpontokat körmöshöz, fodrászhoz, kozmetikushoz, és kéthetente meg kell látogatnunk Janet, aki hivatalosan is a stylistunk. Ja, és Lia azt is mondta, hogy kicsit hanyagoljuk most a fiúkat, legalábbis ne mutatkozzunk velük sokat, hanem pihenjünk, mert folyamatosan stúdiózni is kell. Sőt, adott is mindenkinek egy-egy programtervet a következő hétre. Fantasztikus, nem?
Íme:

Rythm Queens programterv 2013. 01. 07. – 2013. 01. 13.

Hétfő
9.00-10.00 edzés a teremben
10.00-13.00 pihenő, ebéd
13.00-16.00 stúdió
16.00-19.00 X Factor turnégyakorlás

Kedd
8.30-9.30 edzés a teremben
9.30-12.30 pihenő, ebéd
12.30-13.00 interjú a Daily magazinnak
13.00-15.00 stúdió
15.00-16.00 pihenő, rajongókkal való találkozás
16.00-19.00 X factor turnégyakorlás

Szerda
9.00-10.00 edzés a teremben
10.00-13.00 pihenő, ebéd
13.00-17.00 X Factor turnégyakorlás

Csütörtök
14.00-18.00 stúdió
18.00-21.00 díjátadó

Péntek
9.00-10.00 edzés a teremben
10.00-12.30 pihenő, ebéd
12.30-15.30 stúdió
15.30-16.20 Teen Pop magazinnak interjú

Szombat
11.00-14.00 fotózás a Teen Pop magazinnak

Vasárnap
Pihenő nap!

Ilyen lesz ez a szuper hetünk! Legalább a szombat és a vasárnap egész jó lesz. A fotózások nem annyira szörnyűek. Amúgy most a pihenőn vagyunk, és utána egytől négyig stúdiózás lesz. Már felvettünk négy egész dalt, amik teljesen kész vannak. Iszonyatosan fárasztó órákon keresztül énekelni, de Lia szerint meg kell szoknunk, ha majd már lesznek koncertjeink.
Aztán lesz ma X Factor próba is. Maga a turné január végén kezdődik, Londonban. Egy hónapig ismét össze leszünk zárva az X Factorosokkal, de nem nagy probléma. Hiányoznak is egy kicsit.
Úgy, mint Greg is. Múlthét óta nem láttam, mert hazament. Végül is, nem maradhat itt örökre. De nagyon hiányzik. A nevetése, a haja, a zöld szemei… És egyre jobban tolerálja a feladataimat. Nem vág pofákat, vagy ilyesmi, csak mosolyog, és elenged. És ezért nagyon hálás vagyok.
Bella is nagyon hiányzik. Imádom a húgomat, csak sajnos egyre kevesebb időt tudok vele tölteni. Mikor a múltkor felhívtam őket, és beszéltem vele, azt mondta, nagyon szeretne találkozni Niallel, mert nagyon szereti őt, és vicces. Megígértem neki, hogy egyszer majd elhozom őt Londonba, és játszhat a fiúval. 

2 megjegyzés:

  1. El sem hiszem, hogy itt van a karakterem! :-)
    Nagyon jó rész lett, pontosan eltaláltad Joan lényegét, és hogy Zayn mennyire kötődik hozzá, igazából egymáshoz.

    Nagyon örülök, hogy Joan bekerült a történetbe, és egy kicsit felborzolta a kedélyeket! :-)

    xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig hidd el!:D
      Köszi, igyekeztem, de szerintem Joan - számomra - egyszerű karakter, mert olyasminek képzelem el, mint Sophiet a Mamma Miaból vagy Cosettet a Nyomorultakból. :)

      xx

      Törlés