Haligali!
Több, mint egy hónapnyi csúszás után sem résszel jelentkezem, hanem egy one shot folytatással, amin már régóta dolgozom, s végül sikerült befejezni (talán attól kaptam löketet, hogy tegnap délután megjött az új telefonom^^). Igazából sok mindent nem tudok mondani róla, olvassátok el, írjátok le a véleményeteket (már ha még jártok errefelé...) és igyekszem hozni a 18. részt is. Emellett azt is elhinteném most itten, hogy mielőtt hozom a következő fejezetet, megpróbálom megírni az utána következőt is, és ezt majd fenntartani, így talán többször tudok majd részt hozni egy hónapban(csakhogy nekem semmi se jön össze...).
Amúgy egyik unalmas pillanatomban létrehoztam a lányok aláírását, nem biztos, hogy valami jók és hű-de-egyediek, de ha valakit érdekel, akkor lefotózom őket. Valamint tessék mindenhol a fülemet rágni hogy írjak! :D És ha esetleg kiakadok, az se tántorítson el, csak mutassátok meg nekem ezt a kérést!^^
Amúgy igen, ízlik a narancsom, amit éppen eszek. ˇ^ˇ És az is biztos, hogy már normális se vagyok...
Amúgy kérdés, ki szokta elolvasni a bevezetőt? Senki? Gondoltam...
Puxa: Noémi
Ui.: Kicsit sok lett a ruha, de elszabadultam...
Zoe
Már csak egy hét az első élő
showig!! Louis nagyon jó mentor, sokat segít, és a másik két csapat ellenére is
rengeteget foglalkozik velünk, tanácsokat ad, és nem mellesleg egy jó haver is
vált belőle, olyan pótapa-nagybátyó féleség (pedig nem mai csirke! vagy… kakas,
vagy…. hagyjuk). És amúgy a másik két csapatot is nagyon jól választotta ki! A
Candy lányok is tovább jutottak velünk, valamint a három srác, a PlasticBoyz.
Voltunk már csapatépítő-tréningen is a múlt héten, méghozzá egy kalandparkban,
ahol a csapatmunka nagyon fontos volt, és nagyon jól éreztük magunkat! Tele
voltunk védőfelszerelésekkel, és nagyon király dolgokat próbálhattunk ki! Én
például bunji-jumpingoltam is!
És akkor vissza az élő showra.
Most vasárnap van, az adás pedig szombaton lesz. Most még szabadon választott
dalt kell előadni, és elég sokáig tanakodtunk, hogy mi is legyen az a dal. Volt
itt már rengeteg variáció, Adele, Pink, sőt, még Lady Gaga is, de végül egy
klasszikus, és Louis szerint testhezálló dalt választottunk, ami Tina Turnertől
a Proud Mary. Először zongoránál gyakoroltunk, majd alapra, utána mentünk a
koreográfushoz, Tomhoz, aki amúgy nagyon jó fej, és szintén sokat segít, és
csak dolgozunk, dolgozunk és dolgozunk.
***
El kellett készítenünk az első
videó naplónkat. Ebben le kell ülni valahova, és legalább tíz percen át
beszélni az X Factorról. Azt mondták, nem kell kiöltözni, csak valami egyszerűt
vegyünk fel, a kezünkbe adták a kamrát, és indula-mandula. Hays felvett egy pirosastopot fekete gatyával, én egy fekete topot, rá egy szürke pulcsit, szinténfekete nadrággal, Ivs pedig egy fekete felsőt és fehér gatyát vett fel. Már
kiderült a nézők számára is, hogy kik kerültek be, és küldtek kérdéseket.
Miután arról beszélgettünk, hogy milyen jó volt bekerülni az élő műsorba,
jöttek a kérdések.
-
ZuZuBee97 kérdezi, hogy mit tennénk, ha a produkciónk
közben megtámadnának minket az űrlények. – olvasta fel Hayley, és egy elég fura
fejet vágott. – Ő, gondolom… sikítanánk?
-
Én énekelnék tovább. – mondta Iv.
- Én sikítozva rohannék el, hogy „ÚRISTEN, MEGTÁMADTAK AZ
ALIENEK, SEGÍTSÉG, AAAAH!”. Igen, kb. így. – kiabáltam.
-
Iv, én nem hiszem, hogy te nem kezdenél el őrülten
ordítani és futni! – csattant fel Hays.
-
Na, jó, talán lekocognék a színpadról…
-
Miközben ordítasz.
-
Nem szoktam ordítani! Sokat…
-
Mi a kedvenc színünk? Én imádom a fehéret és a kéket! –
sipítottam nevetve.
-
Kitaláljátok, melyikünk szereti a lilát? – kérdezte
Hays. – Ez a csajszi! – mutogatott magára, miközben egyhelyben táncikált.
-
Nekem a… sötétkék, azt hiszem.
Ilyen és ehhez hasonló kérdések
után leadtuk a kamerát, és mentünk próbálni. Louis nagyon elégedett volt, ezért
azt mondta, hogy legközelebb már csak holnap, azaz szombaton lesz próba.
Amúgy még a hét elején volt X
Factor fotózás, valamint kisfilmkészítés. Rám egy flitteres tetejű, fehér aljú ruhát adtak, Ivettere egy kék, hosszú ujjú ruhát, Hayleyre pedig egy egyszerű,lila ruhát egy fekete csizmával. Az X Factoros háttér előtt kellett állni,
sétálni, forogni, pörögni, és mindent megcsinálni, amit kértek, ebből csinálják
majd meg a kisfilmeket.
***
Megvolt az utolsó próba, most
készülődünk az első élő showra. Janice, a sminkes csajszi éppen a szemeimet
festi ki, készülve a dalunkra. Azt mondta, egy egyszerű sminkem lesz, amivel
mégis különlegesen fogok kinézni a kis farmer-szettemben a csizmácskával és apólóval, amit kaptam. Egy másik sminkes, Joanny készíti elő Hayst, Ivy pedig
még Odettenél van, aki a stylist, és éppen azon töprengenek, hogy a fekete
felső legyen fehér nadrággal, vagy a fehér felső fekete nadrággal. Már mindkét
szettet megnézték a színpadon, de nem tudtak dönteni.
-
Istenem, Iv, akkor bökj rá az egyikre! – csattan fel
Dette, mire barátnőm csukott szemmel kezd kapálózni, és véletlenszerűen rábök afehér nadrágos verzióra. Odette egy hatalmasat sóhajt, majd Ivette kezébe
nyomja a ruhákat, hogy öltözzön fel.
Időközben
megérkeznek a Candy lányok is, már teljesen készen, és nagyon szexisen, hiszen
Christina egyik legújabb dalát fogják előadni, a Your Bodyt. Mindkettejük haja
loknikban hullik alá, Lissán még egy kalap is van. Kaithlinn őrülten vigyorog,
hiszen feltett szándéka, hogy egy kis részt a cenzúrázatlan verzióból is énekel
(ami úgy szól, hogy „All I wanna do is f*ck your body”), és hiába mondjuk neki,
hogy nagy bajba kerül, ha ezt teszi, csak azért is állítja, hogy az eredeti
szöveget fogja énekelni. Lissa kicsit tart tőle, hogy tényleg meg fogja tenni,
mondjuk ő még a táncos fiúktól is tart, akik nem kicsit intimen fognak velük
táncolni. Meg még attól is fél, hogy elrontja a dalt vagy a szöveget, és ő meg
véletlenül énekel f*ckot. Plusz még utolsó előttiek is, szóval dupla félelem
van benne, hogy olyan sokáig kell várni. Kaith persze csak örül neki, hisz
szerinte a végére marad a legjobb.
Alighogy ezt
megemlíti, belép az öltözőbe Jason, akin egy fekete zakó van, meg egy sötét
farmer, fehér inggel. Mikor rákérdezünk, hol vannak a csapattársai, annyit mond
„Még készülődnek. Rosszabbak, mint a lányok.”.
-
Unalmas őket bámulni, ahogy minden szálat tökéletesre
akarnak belőni, pedig Lara már végzett velük. – Lara az egyik fodrász a sok
közül. És amúgy tényleg, Pete és Josh hajának mindig tökéletesnek kell lennie.
Ha nem, begurulnak. – Azt nézni, ahogy ti szarakodtok itt, az még jobb
elfoglaltság. Ti legalább szépek vagytok. – kacsint Jas.
-
Köszi. Asszem. – mondja Iv, mikor kilép a paraván mögül,
ahol öltözött. Leül a Janice előtti székbe, mivel én már végeztem, és a
szobában lévő kanapén terpeszkedek az ikrekkel. – Amúgy csak mondom, hogy Louis
keresett titeket, hogy beszélni akar valamiről veletek.
-
És?
-
Megkérte, hogy szóljak.
-
Hát, köszi. – mondja Jason, semmi jelét se mutatva
annak, hogy ő esetleg el akarna menni az öltözőből.
-
Jason, ez utalás volt. – folytatja Ivette.
-
Tudom. – vigyorodik el csibészesen a fiatal srác, majd
mikor Ivy gonoszan ránéz, vállat von, és végül kilép a helyiségből.
Tovább folytatjuk a beszélgetést
a mai adásról, mindenki egyre idegesebb, mikor meghalljuk, hogy a műsor
elindult, Dermot hangja cseng mindenhol, ahogy bejelenti a mentorokat.
Kétségbeesve nézünk össze, a gyomrom összeszorul kicsit, még ha nem is mi kezdünk,
hanem Gina. Ő a Strongert énekli. Hallani lehet, ahogy egy pár cipő idegesen
elkopog az ajtó előtt, és egy vöröses hajzuhatagot is látni lehet elsuhanni.
Gina rohan a színpad mögé.
***
Amelia következik. Egy csodás
ruhában áll a színpad közepén, és énekli a Beautifult. A mentora, Gary
elégedetten mosolyog, Kelly szemeiben könnyek csillognak. Lia tényleg
gyönyörűen énekel, szinte biztos vagyok benne, hogy ma simán tovább jut. Mi már
hátul állunk, készen arra, hogy Lia legtipegjen a színpadról és elindítsák a
kisfilmünket. Mikor ez megtörténik, közvetlenül a szétnyíló ledfal mögé kell
lépnünk, ahonnan félig meddig még látni is lehet a filmünk részleteit.
-
Ez valóban egy álom, ami most úgy néz ki, valóra
válhat. – mondom az interjúban végszóként, a fények egy pillanatra
lekapcsolódnak, majd újra fel, és a zene elindul.
A fal szétnyílik, így mindenki
láthatja, hogy ott állunk egymás mellett, miközben Iv elkezd énekelni. Mikor a
tömeg felismeri a dalt, elkezdenek tapsolni, közben a táncosok pedig lassan előkúsznak.
Mikor Ivs része véget ér, Zoe folytatja, mint egy átvéve a stafétát, miközben
néhány vokálos segíti őt. A fülemben lévő kis hangszóróban persze szól a dal,
hogy a visszhangtól ne tévesszem el. Én következem. A dal az elején még
lassabb, majd mikor az én soraim és véget érnek, felgyorsul. Eddig a ledfal
előtt álltunk, de most ütemre előre lépkedünk, egyre jobban felszabadulva, a
zenére ringatózva, mozogva, amit a közönség sikításokkal és tapssal jutalmaz. Lapos
talpú csizmámnak hála könnyedén tudok rohangálni, ahogy Tom is kérte, Hayleynek
és Ivsnek viszont már nehezebb dolga van a magas sarkúkkal. Mindenesetre
éneklünk, és táncoljuk a betanított kis koreográfiánkat, és én már tisztára
élvezem az egészet, mikor vészesen közeledünk az utolsó hangokhoz. Végül a zene
elhalkul, a közönség pedig tapsolni kezd. Valaki fütyül is. Nagyon jó érzéssel
tölt el az egész. A lányokba karolok, úgy várjuk, hogy az emberek
elcsöndesedjenek, és meghallgathassuk a mentorok véleményét. Tulisa kezdi.
-
Lányok, már értem, miért szeretlek titeket annyira!
Olyan showt csináltatok, hogy az valami fantasztikus! És nagyon jól állt nektek
ez a dal! Louis, eddig nagyon jók a csapataid! – fordul a mentorunk felé, mire
az csak elégedetten elmosolyodik. – Hogy egyenként is mondjak valamit: Zoe,
imádlak, szeretlek, te vagy az én kis vörös hajú törpém; Hayley, iszonyatosan
jól mutatsz a színpadon; Ivette, te pedig egyre jobban érzed magad. Most
láttam, hogy igazán boldog voltál! Így kell ezt! Imádtam!
-
Tulisa megint túlpörgött. – heherészik Gary. – De amúgy
tényleg jó volt. – ennyit mond, a közönség pedig tapsol.
-
Hát csajszikáim… - kezd bele Kelly. – Ez szupi volt, táncolhatnékom
támadt. – kezd el táncikálni a székében. – Irigykedek Louisra, a csapatok
nagyon jók az idén. Csak úgy, mint a fiaim! – emeli fel a mutató ujját, és
körbe tekint a mentortársain.
-
Lányok, én büszke vagyok rátok! Pontosan azt tettétek,
amit beszéltünk, sőt, még többet! Nagyon ügyesek voltatok, és szerintem
érezhető a fejlődés a válogató, sőt, még a mentorház óta is! És csak ismételni
tudom magam, nagyon büszke vagyok rátok!
-
Rythm Queens. – jön fel mellénk Dermot. – Csupa pozitív
dolgot kaptatok, Kellynek még táncolhatnékja is támadt. És Zoe. Tulisa vörös
hajú törpéje? – a megnevezésen elmosolyodok, és csak vigyorogva bólogatok.
Tulisa nagyon jó fej, még ha nem is ő a mentorunk. – Hát oké, ti tudjátok. Azt
szerintem viszont önök is tudják, hogyha ezeket a csodálatos lányokat továbbra
is látni szeretnék hétvégente, akkor szavazni kell rájuk, amit a számunkon meg
is tehetnek! – majd elmondja az elérhetőségeinket, valamint a kódunkat, ami a
06-os, mivel most, az első élő műsorban hatodikként léptünk fel. Mikor befejezi
a mondókáját, letotyogunk a színpadról, hogy helyet adjunk Elenournak. Még egy
gyors sok sikert-pacsira futja, majd El is bekészül a színpad mögé.
***
Az este további
részében mindenki produkcióját végig izguljuk, már akié még maradt. Utánunk El
a Bleeding Loveot énekli, mindenki imádja, a mentorok agyon dicsérik. Mikor
leér hozzánk, mindegyikünket végigölelgeti, majd leül közénk. Elt Tim követi, a
Sweet Dreams-szel, őt pedig Cecilia a Russian Roulette-tel. A mentorok
mindkettejükkel meg vannak elégedve. Ezt követően Travis szambázik fel a
színpadra, hogy néhány csinos táncos lánnyal előadja a You Can Leave Your Hat
Ont. A női rajongók kikészülnek, sikítoznak, Tulisa még el is játssza, hogy
elájul, amit a közönség nevetésekkel díjaz.
Travis után jönnek végre a Candy lányok, és Kaith végül nem énekli a
cenzúrázni való verziót a színpadon, gondolom megijedt egy kicsit. A végén
egymással háttal állnak, és az utolsó ütemnél mindketten egyszerre lehajtják a
fejüket, így lesz még hatásosabb a produkció. Tulisa végképp kijelenti, hogy a
csapatok idén nagyon jók, és hogy Louis nagyon jól választott. Louis erre csak
elégedetten kihúzza magát.
-
Nagyon szexisek voltatok. – bólogat Kelly, mint egy
őrült. Úgy tűnik, ma a mentorok jó kedvűek.
Végül Lewis lép
színpadra a Don’t Stop Me Now-val, szegénynek vagy tízszer körbe kell rohannia
a színpadot, és a végére teljesen kifogy belőle a szusz. A mentorok őt is
dicsérik, és Dermot meg is jegyzi, hogy ma egy negatívum se hangzott el, és
hogy nehéz lesz eldönteni, kit küldjenek haza. A show mára véget ér, holnap
folytatódik az extra produkciókkal és a szavazással.
***
Hayleyvel
elbűvölve nézzük Beyoncét, ahogy az I Was Heret énekli, néha apró, nyikkanó
hangokat adunk ki, Liaval egyetemben. Miután a díva befejezi az előadást, és
felénk sétál, teljesen epekedve pislogunk rá, miközben ő ránk mosolyog. Ez
felteszi a pontot az i-re, szinte nyáladzani kezdünk, viszont rögtön újra a
monitorok felé fordítjuk a fejünket, mert most Emeli Sandé lép színpadra, s én
kihasználva az alkalmat Beyoncé után kocogok Hayleyvel, és tapintatosan
próbálunk egy képet kérni. Mosolyogva pózol egy fotóra, majd intenek neki, hogy
menjen, elmormol nekünk egy „Hajrá!”-t, majd megy is. Mi Haysszel eufórikus
állapotba kerülve slattyogunk vissza a lihegőbe, éppen időben, mert Mikey szól,
hogy készüljünk fel, mert előadjuk a közös produkciót, ami a Don’t Stop The
Music (az én ruhám, Haysé és Ivsé). Végigtáncolva a produkciót, jól érezve magunkat, még utoljára így együtt
éneklünk, majd gyorsan levonulunk a színpadról. Dermot elindítja az utolsó egy
percet, a szívem pedig hevesen kezd dobogni, ahogy a másodpercek peregnek.
Kiszólít minket mentorainkkal a színpadra, s én kezeimet idegesen kulcsolom
össze a lányokéval. Mellénk állnak a Candy Girls és a PlasticBoyz is. Dermot
lassan sorolni kezdi a továbbjutókat. Továbbjut El, Cec, Mark, a Candy lányok,
Helena, Lewis, Gina, Amelia, négyen maradunk, mi, a PlasticBoyz, Tim és Travis.
-
És aki már biztos nem párbajozik… az a Rythm Queens! –
sikítva ugrok Hayley nyakába, majd Ivset is magamhoz szorítom, Lousit is, végül
pedig egy-egy gyors ölelést adok a fiúknak is, és gyorsan lepattogok a
színpadról. Közben persze szorítok a fiúknak, főleg Plasticéknek, de a másik
kettőnek is, és érzem, hogy kemény párbaj lesz.
Végül Tim távozik a műsorból, jól
megszorongatjuk. Igazából még senki sem sír, csak kicsit szomorúak vagyunk. Tim
nagyon felelősség teljes volt, ő tartott rendet a házban, el fog szabadulni a
pokol. De ő csak annyit mondott mindig, hogy várja már Andrea, a barátnője, és
örül, hogy énekelhetett itt.
Bevallom, elhanyagoltam a blogot, pedig néhány hete minden nap megnéztem, hogy érkezett-e friss, de mostantól megint figyelhetek! :-)
VálaszTörlésNagyon jó lett a szösszenet, még én is izgultam kicsit benne! :-)
xx, Amelia