II./6. Út Bristolba... Theresával

Sziasztok! Meghoztam a várva várt (?) részt! :D A szavazást illetően nagyon sokan voksoltatok a rokona opcióra, és még meglepően sokan a transzfesztita opcióra. :'D Na, most kiderül. Bocsi, hogy ez ilyen kis vérszegény rész lett, alkotói válságban vagyok ezen téren (értsétek: minden másra van ötletem, csak erre nem), de igyekszem! Ezért is lett ez ilyen rövidebb. Azért remélem nincs harag! 

Noémi xXxX

Louis

Hát eljött ez a pillanat. Nem úsztuk meg. Mint egy hurrikán, úgy csapott közénk, vegyes érzelmeket kiváltva az emberekből. Na, de hogy mindenki értse, miről rizsázok, Theresa ismét megtisztelt minket jelenlétével. Ha valaki még mindig nem értené, mi a helyzet, akkor elmondom: Theresa Harry unokatestvére. Pontosabban, ez egy kicsit összetettebb. Van ugye, Harry nénikéje, és annak a második férjének a lánya. Lényeg a lényeg, rokona. És azt pontosan tudtuk, hogy jön. Ma. Csak azt reméltük, hogy sikerül elkerülnünk. Ezért is megyünk a lányokkal. Nem az, hogy utáljuk, meg ilyesmik, csak… kicsit nagyon idegesítő tud lenni. Amúgy kedves csajszi, meg minden, csak olyan… fura. Ha Hayley hamarabb ideért volna… apropó, hol van Ő? Körbepásztáztam a környéket, és egy alakot láttam a buszban. Arrébb löktem az ajtót, és megpillantottam Hayleyt. Ő nem vett észre engem. Halkan közelebb mentem hozzá, és megérintettem a vállát. Érintésemtől összerezzent, majd gyorsan megtörölte az arcát, és mosolyogva felém fordult. De ez műmosoly volt. Látszott.  

-          Ki vele. – mondtam.

-          Mivel? – húzta fel a szemöldökét.

-          Mi a baj? Egyáltalán hol voltál?

-          Semmi. – vágta rá szinte rögtön. – Amúgy Mandivel beszélgettem.

-          Mandi?

-          Blake barátnője.

Nem szóltunk ezek után egymáshoz egy szót se, de őszintén, inkább ülök kukán Hayleyvel, mint hogy Theresa közelében legyek. Remélem, elkergetik valahogy, merthogy Én el nem viszem Őt Bristolba, az biztos. Hayley mélyeket lélegzett, majd tekintetét rám emelte.

-          Ez a lány… kicsoda? – ja, hogy innen fúj a szél?

-          Theresa. – forgattam meg a szemeimet. – Őrült a csaj.

Ekkor viszont a többiek felpattantak a buszra, Theresával a hátuk mögött. Gyilkos pillantással néztem Harryre, majd Hayleyre, jelezve neki, hogy ez így nagyon nem oké. Csak megrántotta a vállát, és azt tátogta: „Itt nem hagyhatom.” Szuper. Kénytelen leszek kilökni Őt egy kanyarnál.

Nem csípjük túlzottan egymást. Amikor itt van, akkor mindig csak Harryvel foglalkozik, és mindig csak vele van. Ebből kifolyólag persze Harry meg nincs velünk. Bár lehet, hogy ezt csak Én látom így. Hayleyben viszont úgy látszik szövetségesre találtam Theresa ellen.

Nem volt mit tenni, elindultunk. Éppen azon gondolkoztam, hogy majd megállunk egy benzinkútnál, és ott hagyjuk Theresát, mikor Hayley előre jött. Kérlelve nézett Liamre, aki csak elmosolyodott, majd óvatosan felállt, és hátrament. Ilyenkor jó, hogy össze van kötve a busz eleje és hátulja. Biccentettem, hogy kezdje, mert biztos nem bámulni jött ide. Értetlenül pislogott rám, mire megszólaltam.

-          Mondjad, mi nyomja a pici szívedet, merthogy nem bámészkodni jöttél ide, az tuti.

-          Baj, hogy kicsit elöl akartam lenni? Hátul kezdtem rosszul lenni a melegtől.

-          Persze. Én meg repülőrépa vagyok. – forgattam meg a szemeimet. - Majd ha el akarod mondani, elmondod.

-          Nem tudtam, hogy egy repülő narancssárga zöldség vagy. – mondta Hays, miközben hitetlenkedve felemelte a szemöldökét, és csücsörített kicsit. Erre elnevettem magam. – Mikor érünk oda?

-          Én tudjam? Te jöttél már Londonba Bristolból, Én még nem igen jártam ott.

-          Az lehet, de az egyik utat végig paráztam, a másik kettőt meg végig aludtam. Szóval, nem tudom, milyen messze van. Csak azt tudom, hogy messze.

-          Akkor, babám, majd meglátjuk.

Hayley csak halványan elmosolyodott, majd fejét nekidöntötte az ablaküvegnek, és bámulta a lassan szemerkélő esőt. Én meg ismét Theresa kiiktatásán gondolkoztam. A benzinkutas terv még beválhat, már ha bárki is meg akar majd állni, könnyíteni magán. Ha nem, akkor egyszerűen kilököm a hotel ablakán. Várjunk csak! Hisz nem is rendeztünk le semmilyen hotelt. De jó, akkor majd ilyen last-minute foglalást kell intéznünk…

-          Min töröd az okos kis buksidat, Loui? – kérdezte Hayley mosolyogva.

-          Csak a szálláson. – mondtam lezseren, az útra koncentrálva.

-          Ó, ne gondolkozzatok rajta! Hármunkhoz befértek mind az öten! Vagy inkább hatan… persze, aludhatunk úgy is, hogy Mi hárman lányok, és akkor Ti eldöntitek, hogy ki hogy.

-          Én Zoéval szeretnék aludni! – vágtam cukipofát, mert ez általában beválik.

-          Akkor te mész Zoéékhoz, de a többiek? – meresztett rám nagy szemeket.

-          Szerintem Liamet meg Niallt rakjuk össze, mert ha nincs ott vele Liam, Niall kifosztja az egész hűtőt. Így Liam meg tudja akadályozni, és nem okoz maradandó károsodást.

-          Ők mehetnek Ivyékhez, a mamája nagyon szeret főzőcskézni. – mosolygott.

-          Akkor marad Harry meg Zayn és Theresa…

-          Bárkivel, csak Theresával ne! – vágott egy pofát Hayley. Felnevettem.

-          Akkor Zayn vagy Harry? Apropó, hol fog aludni Theresa?

-          Hát, hozzánk csak plusz egy ember fér be… mert Blake és Nina is hazajön a temetésre. És a többiekhez sem fér több, bár talán hozzátok még befér….

-          Csak azt ne! – horkantam fel. – Inkább alszok a híd alatt, mintsem Theresával egy házban! – erre Hays kuncogott egyet.

-          De komolyan nincs több hely. Ha csak ti lennétek még úgy ahogy el is férnénk, de így… minek kellett bekavarnia, most őszintén? Miért kellett eljönnie? Egyáltalán ki hívta? – hangja egyre dühösebb és felháborodottabb volt, amit meg is értek, hiszen semmi köze nincs a lányokhoz, akkor meg minek jön?

-          Meg akart minket lepni… Harry meg nem tudja otthagyni… Mondjuk, az tényleg bunkóság lenne, csak úgy otthagyni Őt, de elhozni is gáz. – gondolkoztam azon, beavassam-e a benzinkutas tervembe, de ezt elvetettem… szintén nagy bunkóság lenne.

-          Az lenne a legjobb, ha felfordulna…

Ezek után csöndben telt az út, Hayley nem ment vissza, de úgy tűnik, nem is nagyon hiányolták. Gondolom, Theresa éppen mindenkit levesz a lábáról, bájosan nevetgél, szerencsétlenkedik, és mindenki olyan helyesnek tartja. Pedig rafkós ám!

Zayn

Nem tudom, Lounak mi baja van Resaval. Akárhányszor meglátogat minket, mindig elkezd vészmadárkodni, hogy Theresa milyen álnok kígyó, meg ilyesmik, meg hogy kisajátítja Harryt. Szerintem egyáltalán nem így van, Resa helyes lány, bár tény, hogy néha kicsit zizi, de ott egye meg a fene. Attól még helyes lány. Szerintem Louis féltékeny rá, mert ilyenkor több időt tölt Harry az unokatestvérével, mint vele, de ez szerintem érthető. Amúgy, a lányoknak is bejön Resa, bár Hayley előre ment, arra hivatkozva, hogy rosszul van, és hátrajött Liam, és most éppen hallgatjuk Resa egyik történetét, amikor elkezdett kergetni kiskorában egy libát, aztán az ellene fordult, és megcsípte. Persze, ezt az Ő sajátos előadásában. Aztán elkezdett ismerkedni a lányokkal is. Kiderült, hogy az X Factor alatt nem csípte őket különösebben (mire Ivy igencsak összehúzta a szemét), de természetesen a véleménye megváltozott, most, hogy találkozott velük. Majd előjött az ötlettel, hogy játszunk kérdezz-feleleket, és ha valaki nem válaszol a kérdésre, annak teljesítenie kell egy feladatot. Mindenki beleegyezett és elkezdtünk játszani. Mivel Resa ötlete volt, Ő kezdte.

-          Zoe, mióta vörös a hajad?

-          Fú, őm…. Talán tavaly november óta. Igen, akörül festettem be először. Aztán kb. egy hete megint visszafestettem a fiúk hülye kis fogadása miatt, de mint láthatod, megint vörös. Én jövök! Legyen, mondjuk…. Liam, ezt már rég tudni akartam. Mi a harmatos lóheréért félsz te a kanalaktól?

-          Harmatos lóheréért! – kezdett el fulladozva röhögni Harry, és a vállamba temette az arcát. Oké. Ezen mi az ennyire vicces?!

-          Hazza… - forgatta meg a szemeit Liam, majd válaszol a vöri által feltett kérdésre. – Fogalmam sincs. Egyszerűen taszítanak a kanalak, oké? Akkor én jövök. Harry, mi a franc olyan vicces azon, hogy „harmatos lóheréért”? – húzta fel egyik szemöldökét Leeyum.

-          Nem tudom. – krákogta Harry, még mindig a vállamba, és szinte éreztem, hogy a nyála átitatja a kabátomat. Fúj. – Zayn, zavarlak? – kérdezte, még mindig a kabátomba.

-          Tudod Harry… kezdem megszokni, hogy lassan elázik a vállam a nyáladtól, és hogy ilyen fura hangokat adsz ki. De tényleg. – erre mindenki hangosan felnevetett, még Hazza is, és tovább nyálazta a kabátomat. – Niall, nem vagy éhes?

-          Nem. – felelte még mindig röhögve ír barátom, mire Én és Liam színpadiasan megszeppentünk, és a „lázát” kezdtük mérni a szőke fiúnak. – Oké, eléééég! – tolta el a mancsainkat a homlokáról, de persze még mindig nevetett. – Ki nem volt még? Ivy! Öm… mi a kedvenc színed?

-          Ez komolyan egy kérdés? Mármint, MOST komolyan ezt tetted fel? Valami hülyébbet vártam. Amúgy, fekete és sötétkék.

-          Gyerekek, megállunk egy kicsit, oké? Pihenünk. – kiabált hátra Louis, mire egy egyhangú „OKÉ!” volt a válasz.

Kint végre kinyújtóztathattam elült tagjaimat, mert bármennyire is jól telt az idő, már két órája utazunk, ami azért nem kevés, lássuk be. Míg Én a csontjaimat ropogtattam, vizslathattam a mellettem nyújtózkodó Ivyt, aki éppen a karjait nyújtogatta.

Gondolom, felmerült bennetek, hogy mit érzek Ivette iránt. A válasz: nem tudom. Egyszerűen vonz. De hogy hogyan, azt nem tudom. Egyszerűen, csak ha mellette vagyok, akkor a hideg is kiráz (jó értelemben), meg akarom érinteni, hallani akarom a hangját, látni a mosolyát. Talán nyálasan hangzik, de ez van. És az óta sem tudom kiverni a fejemből azt a csókot. Oké, lehet, kicsit túllőttem akkor a célon, de nem bántam meg. Talán csak egy futó kaland lesz, de remélem, nem.