Helyzetjelentés

Sziasztok!

Ma megtekintettem az oldal statisztikáit, és meglepődve tapasztaltam az eredményeket, amelyeket most megosztok veletek!

1. Eddig legtöbben a második részt néztétek, olvastátok el, ezt követi az első, majd a harmadik és szorosan mögötte a negyedik. Nagyon örülök, hogy bejönnek a részek! :) 

bejegyzés

2. Twitter 2012.03.19., 4 megjegyzés 104 Oldalmegjelenítés

1. Egy út 2012.03.17. 91 Oldalmegjelenítés

3. Meglepetés! :) 2012.03.22. 47 Oldalmegjelenítés

4. Édes élmények 2012.03.24. 41 Oldalmegjelenítés

6. Múlandó szerelem... 2012.03.26., 2 megjegyzés 40 Oldalmegjelenítés

5. A döntés 2012.03.25. 38 Oldalmegjelenítés

7. Ami történt, megtörtént... 2012.03.27. 36 Oldalmegjelenítés

8. Egy titok... 2012.03.30., 2 megjegyzés 31 Oldalmegjelenítés

9. Fájdalom 2012.04.01. 22 Oldalmegjelenítés

10. Fénykép 2012.04.02., 2 megjegyzés 21 Oldalmegjelenítés

Oldalak

Egy kicsit a lányokról... 2012.03.17. 90 Oldalmegjelenítés

Tartalom 2012.04.02. 70 Oldalmegjelenítés

2. Az oldalt nem csak Magyarországon, de az USAban, Szerbiában és Belgiumban is megnyitották igen sokszor! A számokat elnézve valószínűleg nem csak véeltlen kattintásokról van szó, szóval ez nekem nagyon jól esik, hogy akár külföldön élő magyarok, vagy csak magyarul értő emberek olvassák a blogomat! Nagyon szépen köszönöm! :)

Magyarország 1 326 Egyesült Államok 39 Szerbia 38 Belgium 35 Svédország 4 Németország 3 Oroszországi Föderáció 3 Románia 2 Franciaország 1 Szlovákia 1

Imádlak titeket! :D <3

Viszont továbbra is megszeretnélek kérni Titeket, hogy adjatok magatokról életjeleket! Kommenteket, vagy akár egy "Tök jó! :D"-t a Chatbe, bármit! 

Orbit voltam. :)

10. Fénykép

Sziasztok! Ismét hoztam részt, Zserbókám kedvéért, ha már dolgozott nekem. :) <3 Jó falatozást!

Louis

Én vezettem. Harry egy darabig csendesen ült az anyósülésen, viszont egyszer csak megszólalt.

-  Akkor ti most Zoeval jártok?

-  Tessék? – mondtam, mintha oda se figyelnék.

- Virágszálamnak szólítottad, és megpusziltad. A száján. Akkor azért gondolom… van köztetek valami, nem?

-  Ja, biztos… - nem éppen most szerettem volna megbeszélni ezt a témát, de úgy látszik, vette az adást, mert az út hátralévő részében csendben volt, vagy ha nem, akkor is csak a rádióval énekelt.

Mikor megérkeztünk a helyszínre, Zayn, Liam és Niall már ott volt. Niall valami szendvicset zabált (Zayn szerint már a harmadikat!!), Zayn és Liam pedig beszélgettek. Az interjút gyorsan lezavartuk, mindig ugyan azok a kérdések mennek. Mi pedig szerintem hoztunk a formánkat. Nagyon jól éreztük magunkat, amikor elértünk egy örök kényes részhez.

-          Srácok, van barátnőtök? – kérdezte a riporternő pilláit rebegtetve.

-          Hát, ugyebár Liamnek ott van Danielle. – mondta gyorsan Harry.

-          De úgy tudom, mi többiek szabadok vagyunk. – nevetett Zayn.

-          Akkor ez jó hír a lányoknak! Harry! – fordult Hazza felé. – A tegnapi napon nyilvánosságra került egy olyan kép, melyen a Rythm Queenses Hayleyvel vagy lekapva, egy – valljuk be – eléggé félreérthető pózban.

-          Mi volt abban a félreérthető? – mormogta Harry az orra alatt. – Nem csináltunk semmi olyat, amiről szólhatna a sajtó. Én csak segítettem neki valamiben. A többit majd elmondja Ő, ha akarja. – mondta Harry. A riporternő fintorogva bólintott – nyilván nem ezt várta. Azt várta, hogy tagadjon, hevesen, és abból az jönne le, hogy van köztük valami, de Harry ügyesen nem ezt tette.

-          Hát, köszönöm az interjút, srácok. Hamarosan látni fogjátok a Star.tv-n. Sziasztok! – és már el is tűnt a kis helyiségből. Nagy kő esett le a szívemről!

Hazafelé menet már a többiek is velünk jöttek, csak énekeltünk a kocsiban. Zayn folyamatosan azt ordibálta ’Vas happenin’?, Niall ír akcentussal, orrhangon énekelt, Liam beatboxolt, én fejhangon sikítottam, Hazza pedig normálisan énekelt, de teli torokból. Egyszóval, elvoltunk. Mikor hazaértünk hatalmas zajra lettünk figyelmesek. Valami zene ment, azt egyenlőre nem hallottuk, mi, csak a basszus dübörgő ritmusát. Mikor benyitottunk, megláttuk a táncoló Zoet és Hayleyt, amint a zenére táncolnak és énekelnek. Zoenak tökéletes mozgása teljesen rabul ejtett. Zokniban és még ugyan abban a cuccban, ami rajta volt, mikor elmentünk csúszott végig a padlón, ugyan ezt csinálta Hayley, és teljes harmóniában mozogtak. Aztán elkezdték rázni a hajukat, és mikor megláttak minket, felénk rohantak, és pont, mikor véget ért a dal, lefékeztek előttünk. Mindketten meghajoltak, mire tapsolni kezdtünk.

-          Sziasztok! – csilingelt Zoe. – Milyen volt az interjú?

-          Szokásos. – mondta Niall, miközben a konyha felé robotolt. – Milyen kaja van? – kiabált a hűtőből.

-          Minden féle! Szolgáld ki magad! – kiáltott utána Hays.

-          Te. Jó. Ég! – mondta lassan Liam. Kíváncsian néztünk rá, mire felénk fordította a telefonját.

Hayley

A kép egy kb. egy éves kép volt. Még akkor készült, amikor a fiúk nagyon „kezdők” voltak. És ott voltam én. Niallel, Zaynnel és Harryvel. Mindenki érdek feszítve bámulta, mikor Zoe felsipított.

 - Mikor találkoztál velük? Hol voltunk akkor mi? – mutatott a telefonra.

 - Ööö, as’szem egy éve. És ti pont aznap mentetek el vidámparkba, és engem otthon hagytatok, EGYEDÜL, szóval ne rinyálj! Elmentem valahova, és ott találkoztam velük. Nagy cucc. – mondtam flegmán, pedig belül büszkeség töltött el. Ezt már el is felejtettem.

Zoe felháborodottan hápogott egy sort, majd elvonult valahova. A fiúk értetlenül néztek rá. Én csak vállat rántottam, és leültem a kanapéra.

Hogy tehettek velem ilyet?! Ez már komolyan gonoszság. És csak azért, mert én még csak 16 vagyok, nem tizenhét. Grr… Ilyenkor utálom őket! Csak azért, mert még egy hónapom hátra van… És anya nem enged el… De Ők csak azért is elmennek! Nehogy már egy kis szolidaritás is legyen, NEM! Éppen magamban morfondírozok, mikor észreveszek egy göndör fejet. Kicsit arrébb hajolok, hogy jobban szemügyre vehessem az illetőt, hogy csakugyan az-e akire gondolok. És Ő az. Gyorsan előkotrom a telefonomat, és megindulok felé. Észreveszem, hogy nincs egyedül. Ott van mellette az ír szőke srác, és Zayn is. Magabiztosságom, ami eddig is a béka feneke alatt volt, most még mélyebbre száll – talán már a pokol bugyrainál járunk. Amint odaérek, halkan megszólalok.

-          H-helló! – hátrafordulnak. – A nevem Hayley, és azt szeretném kérdezni, hogy nem lenne-e gond, ha csinálnék veletek egy képet.

-          Persze, hogy nem gond. – mosolyodik el Harry. - Gyere! – tárja ki egyik karját, hogy oda menjek. Int egy lánynak. – Elenor, csinálnál rólunk egy képet?- egy feltűnően csinos lány lép elénk, és elveszi a telefonom. Megmutatom, mivel lehet fényképezni, majd Harry int a másik két srácnak, hogy jöjjenek ők is. Egy gyors vigyor, egy kattanás, és már kész is a fotó. – Már kész is! – mosolyog továbbra is.

-          Köszi! Tényleg, nagyon, köszi. – vigyorgok zavaromban.

Mindannyian elmosolyodnak, aztán már mennek is tovább. Én csak állok az utca közepén, levakarhatatlan mosollyal az arcomon, miközben még meg is köszönöm a lányoknak, hogy itt hagytak. Hisz van képem az 1D-s srácokkal!

Az emléken elmosolyodtam, mire a srácok megkérdezték, min vigyorgok. Elmeséltem nekik az egész sztorit, mire Harry tekintete egy pillanatra elkomorul, gondolom, próbál visszaemlékezni, aztán hirtelen felugrik.

-          Tényleg! – nyújtja el a szót. – Már emlékszem!

-          Tényleg? – kérdezem nevetve. – Na, milyen királyság már! A nagy Harry Styles emlékszik arra, hogy én, a piti kis rajongó, Hayley Carson kb. egy éve odamentem hozzá, és kértem egy képet! – vigyorogtam.

Harry csak durcás fejet vágott, aztán elkezdett csikizni. A többi fiú is beszállt a csikizésembe, mire persze elkezdtem sikoltozni, hogy „Ez nem ér! Zoe, segíts!” Vörös hajú barátném le is jött, és rávetette magát a legközelebb lévő emberre, speciel Niallra, mire az hátravágódott, és már egy emberrel kevesebb ügyködött a kínzásomon. Aztán éreztem, hogy valakinek a combjába rúgtam, az is gyorsan kiszállt. Végül mindenki abbahagyta a csikizést, mire felszabadultam sóhajtottam egyet.

-          Örülök, hogy végre jó a kedved. – mosolygott Harry.

-          Hát, tudod, HAZZA – hangsúlyoztam a nevet. – Én is. 

Köszönet!

Nagyon szeretném megköszönni kedves Zserbó barátnémnak a fejlécet! :) Nekem nagyon tetszik, remélem a többieknek is bejön majd! :D Mostantól csak tőled rendelek fejlécet ;) A rész pedig készül, éppen zenei ihletet gyűjtök hozzá. Hallgassátok nagy szeretettel :)

9. Fájdalom

Sziasztok! Újabb résszel boldogítom azt a négy embert, aki (talán) olvassa ezt az egészet! KÉREK ÉLETJELEKET!

Harry

Másnap arra ébredtem, hogy valaki torkaszakadtából énekel. De tökéletesen. Kómásan keltem ki az ágyból, Louis mozgolódott. Kimentem a szobából, és a hang irányába mentem. Hallottam Zoe trappolását, ahogy elkapja a kezem, hogy ne nyissak be a szobába. Nagy szemeket meresztettem rá. Elmagyarázta, hogyha Hayleyt éri valami, akkor azt kiénekli magából. Benéztem a kulcslyukon. Az ágyon feküdt, és olyan... Fekvős táncot lejtett – nem tudom jobban leírni. De még így is tökéletes volt. Minden hangot eltalált, és teljesen érzéssel adta elő. Zoe gyengéden elrántott a kulcslyuktól, és lelökdösött a nappaliba. Most vettem csak észre, hogy csak egy fekete top meg egy rózsaszín kisnadrág van rajta. Mikor leértünk, láttam Louist, aki éppen az álmot próbálta kitörölni a szeméből. Éppen ekkor szólalt meg a következő dal.

-          Meddig fogja ezt csinálni? – nyögött Lou.

-          Egész nap. – sóhajtotta Ivette. – Vagy amíg meg nem éhezik annyira, hogy lejöjjön.

-          És mit szoktatok ilyenkor tenni vele? – tudakoltam.

-          Békén hagyjuk. – mondta egyszerűen Zoe.

-          I hope you know, I hope you know… that this has nothing to do with you. – énekelte Ivette. Zoe is bekapcsolódott.

-          It’s personal, myself and I, we got some straightening out to do.

-          Legalább ti ne. – morogta Loui. Úgy tűnik, ma harapós kedvében van.

-          Bocsi. – kuncogott Zoe.

Hayley egészen délig folytatta az éneklést, mikor elhallgatott a zene és fellélegeztünk. Bizonyára éhes. De percek után se jött le senki. Zoe felment megnézni mi van vele, de csak egy éles ’Hagyj békén!’-t hallottam, és az ajtó csapódását. Zoe elkeseredett lépkedett le.

-          Harry, szerintem menj fel te, tegnap is te nyugtattad meg. – mondta halkan.

Csak felálltam, és felmentem a szobához. Kopogtam. Semmi. Benyitottam. A pár perce még rendületlenül éneklő lány most a földön ült a fal mellett, sírva, miközben a haját piszkálta. Rám se nézett, mikor beléptem, és elindultam felé. Csendesen sírt, és a szemben lévő falat bámulta. Leültem mellé, és én is elkezdtem bámulni a falat.

-          Mit akarsz? – kérdezte végül halkan.

-          Gondoltam megnézem, mi van veled. Baj?

Nem válaszolt, csak megint könnyezni kezdett. Átkaroltam a vállát, mire hozzám bújt, és ott sírt. Egy darabig csak hagytam, hogy sírjon, aztán erőt vettem magamon, és megszólaltam.

-          Ha azt mondom, szeretlek, megnyugszol? – fújtattam.

-          Mi? – nézett fel félig könnyezve félig pedig nevetne, döbbent arccal.

-          Gondoltam kicsit felvidítalak. – mentettem ki gyorsan magam.

-          Köszi. – mondta csendesen és megölelt. Elszóltad magad, Harry!

-          Lejössz végre? – kérdeztem. Felemelte a fejét, és nagy, barna szemeivel az enyéimbe nézett.

-          Azt hiszem, igen. – fésült hátra egy tincset az arcából.

-          Gyere. – álltam fel, és kinyújtottam a kezem. Ő megfogta, és felhúztam.

Lassan lesétáltunk. Végig fogta a kezemet. Mikor leértünk, Zoe olyan jelzőkkel illetett, mint „géniusz” illetve „hős”. Nem akarok nagyképűnek tűnni, de ezt eddig is tudtam.

Zoe

Amíg én Harryt istenítettem, hogy le tudta végre hozni Hayleyt a szobából, addig Louis elénk dobott egy újságot. A címlapon két ember volt – az egyik úgy láttam Harry, gondolom a másik meg Hayley. A képen nem volt semmi extra, Hayley sírt, Harry meg nyugtatgatta. Viszont a cikk maga már annál undorítóbb volt.

Szemtanúk és fényképek támasztják alá, hogy tegnap a One Direction nevű zenekar legismertebb tagja, Harry Styles(17) az X-Faktorból nem rég kiesett Rythm Queens egyik énekesnőjével, Hayley Carsonnal(17) töltött el igen meghitt perceket a London Eye előtt. A képeken látható, hogy a fiatal énekesnő hozzábújik az ismert sztárhoz. Vajon ehhez mit szól Hayley barátja? És mi ez a bimbódzó románc e két énekes között?

Miután elolvastam, undorodva csaptam le a kávézóasztalra. Hayley is elolvasta a cikket, és felháborodottan kezdett hápogni. Louis lassan végigmért mindenkit, majd megszólalt.

-          Oké, mi ez a kép? – Ő még nem tudott a részletekről.

-          Louis, ez… bonyolult… - sóhajtott Hays.

-          Tudni akarom! – mondta Louis kicsit erősebb hangnemben.

-          Oké! Elmondom, csak nyugi! – mondta Hayley. – Szóval. Tegnap ugye randim volt Jimmyvel. – kicsit megremegett a hangja, amikor kimondta a nevét.

-          Igen…

-          És... Csak azért jött Londonba, hogy… - már a sírás határán volt, ezért felálltam és megöleltem. – Szakítson velem. – és legördültek az első könnycseppek az arcán. Louis vonásai kicsit megnyugodtak, és bocsánatkérően pillantott Hayleyre. – És aztán, mikor ezt közölte, otthagyott egyedül. És akkor jött oda Harry, és próbált megnyugtatni, ezt kapták le.

-          Értem. – bólogatott hevesen Lou. – Bocsánat, hogy olyan ideges voltam. – és Ő is megölelte Hayleyt. – Vigasztalásképen pedig kapsz… - és itt megpuszilta az arcát. - … egy puszit! – fejezte be mosolyogva a mondatot, mire Hays zavartan felnevetett.

Ekkor megcsörrent az asztalon a telefon. Harry gyorsan felkapta, és félszavakkal társalgott a vonal túlsó végén lévő emberkével. Louis izgatottan figyelte Harryt, aki össze-vissza mászkált a szobában. Mikor letette megszólalt.

-          Interjú lesz, haver. – mondta Harry.

-          Juppí! – ugrott fel a levegőbe Loui, miközben tapsikolt a tenyerével.

-          Indulnunk kell. – mondta megint gyorsan Harry.

-          Oké. Szia, virágszálam. – nyomott egy puszit a számra. – Szia, Hays!

-          Sziasztok! – mondtuk kórusba.

Louis az ajtóból még integetett, majd küldött a levegőben egy puszit, amit én akartam elkapni, de Hayley kapta el.

-          Hé! Az az én puszim volt! – nyafogtam játékosan.

-        De én kaptam el. – somolygott. – És megérdemlem! – majd az arcára nyomta a tenyerét, mintha a puszit rakta volna oda. – Ez de jól esett. – sóhajtotta önelégülten, majd lehuppant a kanapéra. – Ivy amúgy hol van?

-    Most, hogy így kérdezed... Nem tom. Azt mondta, elmegy vécére, de azóta nem jött ki onnan.

-   Nézzük meg, hátha valami baj van. – állt fel Hayley.

Felmentünk a fürdőhöz, és bekopogtunk. Semmi. Hays lenyomta a kilincset, és kinyílt az ajtó. De a fürdőben senki se volt – csupán egy nyitott ablak, és egy üzenet. „Nagyon kiakadtam, nem akartam, hogy bárki meglásson. Ne keressetek, majd jövök.” Szuper, ma mindenkinek ilyen kiakadós napja van?