II./16. New Year's Eve

Kedves olvasóim, "Queenerek". Véget ért egy év, túléltünk egy világvégét (amit Nostradamus is megjósolt, méghozzá úgy, hogy PSY öl meg mindenkit...), fél évnyi sulit, és ebben az évben született meg a blogom is. Nagyon örülök neki, hogy 20 rendszeres olvasót tudhatok a magaménak, illetve már több mint húszezren látogattátok meg az oldalt! Imádlak titeket!:D 

A blogot természetesen folytatom a következő évben is, bár lehet, hogy ismét elég ritkán sikerül majd a részeket hozni (az ok pedig az, hogy apa azt mondta, hogyha a félévim rossz lesz, akkor nem gépezhetek, márpedig a biosz kettes az nem jó), de nyáron próbálok majd belehúzni. :D 

Na, és akkor a részről. Nem akarok sok mindent elárulni róla, de szerintem a végére bálványként fogtok isteníteni.^^ Na, jó, azt azért nem, de értitek, mire gondolok!:D Annyit elmondok, hogy a lányok végérvényesen belecsöppennek a sztárvilágba, amit mindegyikük másként kezel. Ja, és még valami. Emlékeztek arra az újságcikkre, amiben bemutatják a lányokat? Na, igen, ott volt egy "James Blunt", aki undorító, és rámászik Hayleyre. Nos, ezek után rájöttem, hogy létezik egy James Blunt, aki nem undorító, és kicsit pedofil lenne "összehozni" Hayleyvel, ezért mostantól a tapadós "sárga fogú rocker" neve Colin Harris.:D Illetve még tanúi lehetünk egy fontos beszélgetésnek, aminek a végeredményéért fogtok engem imádni. ^^ Oké, kicsit megint elszálltam.:P 

Mindenesetre, boldog Új Évet kívánok minden kedves jelenlegi olvasómnak, meg jövőbelinek, meg múltbélinek, és még Dolák-Saly Róbertnek is!:D 

Noémi xxx

Hayley

Ma van a szilveszteri buli. Pontosabban, elmegyünk egy hírességeknek szóló buliba, ahol minden ember ott lesz, aki számít. A fiúkat is és minket is meghívtak, de ott lesz még a Little Mix, Rita Ora, Adele nem, mert ő terhes, Conor Maynard, The Wanted, és még sokan mások. Valaki még fellépést is vállalt, mint pl. a fiúk vagy a Girls Aloud. Lesz vörös szőnyeges bevonulás, meg minden. Danielle is jön, Liam párjaként, szóval áthívtuk, hogy segítsen készülődni. Már jó előre (értsd: tegnap) megvettük a ruhákat (értsd: vagy ötöt fejenként), és ma kezdődik a készülődés. Danielle átjött kettőre, a buli este nyolckor kezdődik.

-       Ivs, szerintem neked ez jól állna! – emelt fel egy fekete ruhát Dani. – De mondjuk azok is. – bökött a ruhakupacra az ágyon.

-          Hát pont ez a baj. Nem vehetek fel egyszerre öt ruhát. Sajnos.

-      Nekem a piros tetszik. – motyogta oda Zoe, mert ő éppen cipőt keresett. Neki már kiválasztottuk a megfelelő ruhát.

-          Szerintem meg az ezüst a szép.

-          Iv, szavazz. – mondta Dani, miközben a fekete ruhát vizslatta. – Tudod mit? Válaszd az ezüstöt, ezt meg add kölcsön nekem! – szinte odaadással nézegette a fekete anyagot, ahogy magához mérte.

-          Igazad lehet. Oké, meg van az én ruhám! Hayley jön!

-      Ezt ezt ezt ezt!! – pattant fel Zoe, egyik kezében egy pár cipő, másikban egy vöröses rózsaszín ruha. Tényleg szép volt. – Magamnak vettem, de egy a méretünk, és rajtad annyira jól állna! Vedd fel, vedd fel!

Úgy tettem, ahogy kért. Danielle kiejtette a kezéből a ruhát. Ivette ledobta magát az ágyra, onnan nézett. Zoe meg csak mindentudóan mosolygott. Tényleg jól állt a ruha.

-          Ettől tuti leesik Harold álla! – mosolyodott el Dani.

-          Miért kéne leesnie? – éreztem, ahogy az arcom pírba borul.

-        Oké, Hayley, eddig nem mondtuk, de tudjuk, hogy belé zúgtál. – és paff, most dőlt össze minden, amit eddig felépítgettem. Ennyit arról, hogy jó színésznő vagyok… - És azt is, hogy Theresa kiakasztott. De Resa csak az unokatestvére. Ja, amúgy ő is ott lesz. – halkult el Zo hangja.

-          Hogy mi?! – visítottam, mint egy hárpia.

-          Nyugi, csak Harry un-

-          Nem érdekel. Nem akarom egy helyiségben tölteni vele a Szilvesztert! Rámászott Jimmyre, és-

-          Hayley, szakítottatok nem? – kérdezte óvatosan Danielle.

-          Ő szakított velem. – tettem karba a kezeimet.

-          Akkor is, vége, a múlt. De, most itt van Harry. Harold. Styles. Aki tetszik neked. Összejöhetnél vele, itt a remek alkalom.

-          Nem. – ráztam ellentmondóan a fejem.

-          Nehéz eset. – sóhajtotta Ivs.

Ezután kussoltak ezzel az üggyel kapcsolatban, tovább készülődtünk. Danielle megcsinálta a hajamat és a sminkemet. Aztán én Zoe-jét, míg Ivs Daniét. Ivette haját meg már Zo megcsinálta. Készen álltunk a hatalmas bulira.

Lia hozatott nekünk limuzint, amitől teljesen felpörögtünk, tisztára valami hollywoodi hírességnek éreztük magunkat. Danit letettük Liam házánál, hisz ők együtt mennek, majd folytattuk utunkat a Neonba, London egyik legfelkapottabb szórakozóhelyébe. Már messziről hallani és látni lehetett a kint ácsorgó tömeget, többségük rajongó és újságíró, akik már csak ránk – azaz a hírességekre – vártak. Zoe ült legkívül, így ő látta a legjobban, mi folyik itt.

-          Itt van a Girls Aloud! – csipogta. – Úristen, de jól néznek ki! Ott van Cheryl, meg Nadine, jesszusom! – Zoe hatalmas Girls Aloud rajongó. Szerintem majd fogom a karját, hogy oda ne rohanjon a lányokhoz.

-          Az ott R Pattz? – kérdezte elhűlve Ivette.

-       Az meg Rita Ora? – bár vele már az X Factor alatt volt szerencsém találkozni, mégis teljesen fangirling módba kapcsoltam, ahogy megláttam.

-      Lányok, ne feledjétek, hogy ti is hírességként vagytok itt. Nem pattoghattok oda senkihez, hogy képet vagy aláírást adjon. Maximum, ha bent lesztek, akkor majd kérhettek pár képet, de akkor is szóljatok nekem!

Ekkor megpillantottam a Candy lányokat és a PlasticBoyzt, sőt, még Ceciliat is, és meglepetten vettem észre, hogy tiszta rövid, meg tépett volt a haja. Elenour is feltűnt, mellette a férje, Thomas, rögtön mögöttük pedig Mark, és kísérője (akiről eddig nem is hallottam).

-          Ti jöttök. – mondta Lia, és egy biztonsági őr már nyitotta is az ajtót.

A vakuk bevilágították a kocsit, ahogy Zoe óvatosan kilépett. Arany ruhája tökéletesen beleillett a villódzó forgatagba, és ahogy felegyenesedett minden kételye elszállt, és egy hatalmas mosoly ült ki az arcára. Zoe után én jöttem, igyekeztem nem bugyit villantani az apró ruhácskámban, de úgy tűnik, az otthoni gyakorlás meghozta gyümölcsét, mert nem történt semmi komoly. Igyekeztem én is bájosan mosolyogni, közbe pedig minél kevésbé remegni, vagy legalábbis úgy, hogy ne vegyék észre. Attól is rettegtem, hogy valaki ellopja a kis táskám  Mögöttem Ivs szállt ki a limóból, és belém karolt, látva, hogy eléggé remegek, én pedig kapva az alkalmon megragadtam Zoe karját, mint egy támaszként, és azért is, nehogy odaszaladjon Cheryl Colehoz. A fényképezőgépek kattogtak, az emberek ordítoztak, hogy odafigyeljünk rájuk, csak egy pár kép erejéig. Elindultunk a vörös szőnyegen befelé, ám Lia tanácsára sokszor megálltunk, egyrészt azért, hogy lefotózhassanak, másrészt azért, mert sok híresség volt. Hirtelen egy hideg kéz ért a hátamhoz, én pedig megugrottam, és megpördültem a tengelyem körül – megjegyzem úgy, hogy még mindig Zoeba és Ivettebe voltam karolva. Mögöttem Kaith és Lissa állt, gyönyörűek voltak, Kaithlinnen egy vörös, félvállas ruha, Alissán pedig egy halványlila, szintén félvállas ruha. Hajuk laza kontyba volt fogva, Kaith ajkai tűzvörösen égtek, míg Lissáé csak éppen be volt száj fényezve  Olyanok voltak, mint tűz és víz, és mégis, annyira jól mutattak egymás mellett!

-          Lányok! – öleltem meg őket, mit sem törődve az emberekkel. Hiszen tudják, hogy jóban vagyunk.

-          Hays, de gyönyörű vagy! És ti is, lányok! – nevetett Lissa, én meg hallottam a vakuk kattogását.

-          Ti is csodásan festetek! – biztosítottam őket.

-          Annyira király, hogy az összes X Factorost meghívták! – tapsikolt Kaith.

-          Komolyan? – csinált halpofit Ivette. Eme megmozdulását nevetés visszhang jutalmazta.

-      Igen, gondolom Elt, Markot meg Cecet már láttátok, ők az előbb mentek be. A fiúk is most mennek befelé. Gina mindjárt ideér Amival. Helena, Lewis és Tim pedig nem jön. Travis meg az elsők között jött.

Szóval három híján az egész X Factorbanda itt van. Király! Régen láttam őket.

Hirtelen egy újabb limuzin gördült be, és egy göndör buksi szállt ki belőle. Pimaszul vigyorgott a fotósoknak, de szinte azonnal elindult a vörös szőnyegen, befelé az épületbe. Candyék tovább tereltek minket, hogy ne legyen fennakadás, ám alig léptünk kettőt, egy fiatal hölgybe botlottunk, aki interjút készített velünk.

-          Rythm Queens! Sziasztok! Hogy vagytok?

-          Helló! – köszöntünk kórusba.

-          Eddig nagyon jó minden, kicsit izgatottak vagyunk, de szerintem jó móka lesz. – csacsogta Zoe.

-          Zoe, hogy-hogy nem Louis-val jöttél?

-          Nem akartam a bevonulásnál cserbenhagyni a lányokat, de bent biztosan találkozunk. – mosolygott.

-         Lányok, nektek nincs partneretek? – nemlegesen ráztuk a fejünket, hiszen nekem tényleg nincs, Iv meg még nem mondja el, hogy ismét összejöttek. Legalábbis így beszélték Greggel.  – Amúgy, varázslatosan szépek vagytok ma este! Mintha ide teremtettek volna titeket! Engedlek is titeket, mert kicsit nagyon hideg van.

Elköszöntünk tőle, és megindultunk befelé. Mögöttünk hallottuk, ahogy a Candy Girlsszel beszélget egy keveset, és mikor hátra pillantottam, megláttam Louist, ahogy vadul kalimpál, hátha észrevesszük. Megböktem Zoe oldalát, és együtt integettünk vissza neki. Ám akkor észrevettem Harryt is, és mellette egy pimaszul vicsorgó fekete némbert, ahogy belé karol, és azonnal visszafordultam abba az irányba, amerre menni kell, és beléptünk a tuc-tuctól zubogó és villódzó helyiségbe. Dübörgött a zene, mindenhol emberek, akik többnyire híresek, pincérek szaladgáltak az italokkal, néhol az ételekkel, és mindenki jól érezte magát. Karöltve mentünk beljebb a színpadhoz, ahol már a Little Mix lépett fel, és ismerős dallamok csendültek fel. Egy pincér rögtön odaszaladt hozzánk, hogy kérünk-e valamit inni, és én kértem egy Colát. Picit furcsán nézett, de legyintett, és hozta is.

-          Júj, megjött Lou, odamegyek hozzá, oké? – csipogott Zo, és el is tűnt a tömegben.

-          Én meg odamegyek Travishez beszélgetni, jössz?

-          Nem, most inkább nem, köszi. Majd hívj, ha van valami. - lengettem meg a táskám, amiben a telefonom volt.

Iv csak bólintott egyet, és ő is eltűnt az emberek között. Figyeltem, ahogy a Little Mix előadta első slágerét, a Wingset. Elkezdtem táncikálni, élveztem a dalt, mikor egy kéz ért a vállamhoz. Érdeklődve fordultam meg, de lelkesedésem teljesen lelohadt, mikor megláttam, ki zavart meg. Colin Harris. Az, aki nem titkolja, hogy elvileg belém van zúgva. Szuper. Szóval ő is itt van. Rázhatom le.

-          Szia, szépség. – villantotta ki sárga fogsorát. Fúj!

-          Szia, undormány.

-          Hú, de harapós kedvében van valaki. De nekem így tetszel. – kacsintott.

-      Szállj le rólam, Colin! Nem érdekelsz, se te, se a béna megnyilvánulásaid. Jobb, ha tovább állsz, nem akarlak hallani!

-          Hú, zenével koptatsz le, te tényleg király vagy!

-        Ja, bárcsak el tudnék repülni… - motyogtam magnak, és amíg nem figyelt, sikeresen kereket oldottam. Közben a szám is véget ért.

Zoe

Louis azonnal karon ragadott, és behúzott a táncparkettre. A Little Mixes lányok adták elő a Wingset, arra roptuk néhány másik ember kíséretében. Szerintem mindenki hülyének nézett minket, ahogy rángatóztunk, meg ugráltunk a számra, de nem tették szóvá, nem akartak összeveszni velünk. És nem is érdemes!

Louis pörgetett, forgatott, a levegőbe emelt, és még sok ilyen „profi” mozdulatsort művelt le velem, amikor a táncoló emberek között észre vettem az egyik kedvenc brit énekesnőmet.

-          Az ott Pixie Lott? – „suttogtam” Louis fülébe.

-          Ühüm. – bólogatott.

Próbáltam úgy tenni, mintha nem is érdekelne, hiszen már én is hírességnek számítok, de annyira oda akartam menni hozzá, hogy elmondjam, mennyire szeretem, milyen nagy rajongója vagyok, és hogy kérjek egy képet, de csengett a fülemben Lia mondata is: „ Lányok, ne feledjétek, hogy ti is hírességként vagytok itt. Nem pattoghattok oda senkihez, hogy képet vagy aláírást adjon.” Ezt észben tartva tovább táncoltam Louval, aki viszont úgy tűnik észrevette, hogy oda szeretnék menni, mert odahajolt a fülemhez, és megkérdezte.

-   Oda szeretnél menni? – beleborzongtam, ahogy a lehelete a fülcimpámat csiklandozta, és lassan bólintottam. Mire észbe kaptam, már ott álltunk Pixie előtt.

-          Louis! – mosolyodott el, mikor meglátott minket. – Ki a szép barátnőd? – emelte rám a tekintetét.

-          Ő Zoe. Zoe, ő itt Pixie.

-   Nagyon örülök. – próbáltam olyan nyugodt maradni, amennyire csak tudtam.

-     Tényleg, láttalak az X Factorban! Onnan voltál ilyen ismerős! – nevetett.  – Jól választottál, Louis! – paskolta meg barátom vállát. – De nekem most mennem kell, jelenésem van! Nagyon örültem, majd még találkozhatnánk máskor! – vigyorgott, mire csak bólintottam, majd elköszöntünk egymástól.

-          Lou, imádlak! – ugrottam a nyakába.

-          Tudom. – mondta önelégülten.

Az est további részében együtt voltunk, táncoltunk, vagy egyszerűen csak beszélgettünk. Néhányszor lekaptak minket, de igyekeztünk úgy lenni, hogy még ne legyen csókolózós kép rólunk. Már érzem, hogy ez a Szilveszter tökéletes lesz.

Hayley

Kétségbeesve kerestem egy helyet, ahova leülhetek, de mindenhol ültek. Csak egy helyet találtam, méghozzá nem is akárki mellett.

-          Theresa… - sóhajtottam, ahogy mellé értem. Halkan szólt a DJ-pultból a Va Va Voom.

-          Hayley. – állt fel rögtön, bűnbánó arccal. – Hayley, nagyon sajnálom, nem tudtam, hogy Jimmy az exed. Ha tudtam volna, esküszöm, hogy nem tettem volna ilyet, nem ilyen vagyok.

-          Hagyjuk, ez már a múlté. – próbáltam jópofát vágni.

-          Tudom, de segíteni szeretnék neked… nektek. Szóval, Harry elmondott nekem valamit…

-          Mit?

-     Hát azt, hogy nagyon bejössz neki, és hogy valami Cindy hülyeséggel tagadta le ezt neked, én meg rendesen fejbe csaptam emiatt, ne aggódj. A lényeg, hogy tudom, hogy neked is tetszik, szóval, szerintem beszéljétek meg. – darálta le egy szuszra. -  Megérdemlitek egymást. – mondta végül.

-          Hú, Theresa, túl sok információ. – ráztam a fejem.

-          Kérlek, keresd meg! Azt hiszem, Ritával van.

-          Ritával? – kerekedtek el a szemeim.

-          Ora. Tudod, az énekes. – nem mondod?! IMÁDOM RITA ORÁT!

-          T-tudom. És h-hol vannak?

-          Szerintem valahol a bárpultnál. Ha szerencséd van, Harold még nem tök részeg, csak kicsit.

-          Köszi… Theresa. – nem gondoltam volna, hogy valaha ilyet mondok…

-          Semmiség. Azok után, amit műveltem. – vakargatta a karját. – És amúgy Resa. – kacsintott.

Csak bólintottam, és mentem tovább. Oké, még mindig nem kedvelem túlzottan Theresát, de már nem utálom. Talán nem olyan szörnyű ember. Oké, legjobb barátok soha nem leszünk, de talán őszintén kedves tudok majd vele lenni. Egyszer.

Ivette

Travisszel beszélgettünk kicsit, majd elment a barátnőjéhez. Úgy gondoltam, megkeresem Hayleyt, ám egy nem várt személybe botlottam. Felém fordult, zöld szemei most kedvességet sugároztak – nem úgy, mint amikor legutóbb találkoztunk, hiszen akkor esett ki, és kicsit sem örült neki. Ilyesfajta kedvességet eddig egyszer láttam a szemében – amikor a szülinapja volt a házban, és megleptük egy bulival.

-          Ivette! – a hangja is kedvesen csengett. Ez nem lehet Cecilia!

-          Cec. Hát te is itt vagy?

-    X Factor döntősként meghívtak. – mosolygott. És őszintén! – Hát a lányok hol vannak? Zoe meg Hayley?

-      Zoe Louis-val van, Hayley pedig nem tudom. – még mindig megrökönyödve szóltam hozzá, általában sütött belőle az ellenszenv. De most, mintha kicserélték volna. Lehet, hogy a haja miatt van?

-          Értem. És mi újság veletek? Hallottam, hogy csináltatok közös dalt a One Directionnel.

-          Igen csináltunk. Meg dolgozunk az albumon is.

-          Én is elkezdtem dolgozni. Tavasszal jelenik majd meg. – mosolygott.

-          Szuper. Amúgy jó a hajad.

-          Ó, köszi, a tied is. – nevetett, és engem kirázott a hideg. Tényleg kedvesnek tűnt! – Na, de nekem most mennem kell, Conor meghívott egy italra. – kacsintott.

-          Conor?

-          Conor Maynard. Na, pápá! – mondta, és eltopogott. Ő meg Conor? Fura…

Hayley

Ritát már megpillantottam a pultnál, és elkezdtem remegni. Imádtam Ritát! Lassan odakecmeregtem mellé, és leültem az üres székre. Szőke tincsei megmozdultak, ahogy felfedezte, hogy mellé ültem, és barátságosan elmosolyodott.

-          Szia, Hayley.

-          T-tudod a nevem?

-          Már hallottam rólad. – szürcsölt bele az italába. Ekkor vettem csak észre, hogy a Colám még mindig a kezemben van, szinte tele. – Mi járatban? Harryt keresed? – óvatosan bólintottam. – Azt hiszem, mosdóban ment. Mi a baj? – kérdezte, mikor észrevette, milyen szótlan vagyok.

-          Ja, semmi csak... Hú, ciki ezt így bevallani, de nagy rajongód vagyok.

-          Jaj, dehogy ciki, én is nagyon szeretlek titeket! – mosolyodott el. – Szurkoltam nektek!

-          Oh, köszi. – sóhajtottam, még mindig remegve.

-          És, nem azért, de miért keresed Harryt?

-          Hát, beszélni szeretnék vele.

-      Azt rögtön gondoltam. – nevetett fel Rita. – És, csak kíváncsiságból, miről? – kortyolt egy újabbat a pohárból.

-          Egy személyes dologról… Amit már régóta húzunk.

Rita csak bólintott, mintha tudná, miről van szó. Ebben a pillanatban egy kér fonódott a derekamra, és egy test simult hozzám. Harold barátunk visszatért a mosdóból. Zöld szemei szuggeráltak, vagy azért, hogy megszólaljak, vagy pedig azért, hogy megmozduljak. Én a megmozdulást választottam, és felálltam. Harry odaszólt Ritának, hogy mindjárt jön, várja meg. Magával húzott egy csöndesebb helyre, konkrétan egy kihalt folyosóra.

-          Mondjad.

-          Harry, beszéltem Theresával.

-          Az jó. És miről beszéltetek? – kérdezte, szinte oda se figyelve.

-       Hát… rólunk. – mondtam ki vonakodva a szavakat. Harry szemöldökei az égig szaladtak, szemei mélyen az enyémbe fúródtak.

-          Szóval… rólunk? – csak bólintottam. – És az mit jelent?

-      Hát, hogy megtudtam, hogy hazudtál nekem. – szemöldökei még feljebb másztak. – Nincs semmiféle Cindy, igaz? – Harry elmosolyodott, és kicsit lehajtotta a fejét.

-          Nincs. Csak kitaláltam. Azért, hogy ne bukjak le. – vallotta be.

-          Miért nem akartál lebukni?

-          Mert azt hittem, te nem szeretsz viszont. – mondta őszintén, miközben szemeivel leláncolt.

-          Ezt miből gondoltad?

-          Nem tudom. Csak annyit tudok, hogy a fiúk azt mondták, hogy „kinőttem a nőcsábász korszakomból”. Talán ezért lettem ilyen kis gyáva.

-          Ezt de cukin mondtad. – mosolyodtam el.

Ránézett az órájára, s én is így tettem. Még két perc volt éjfélig. Gyorsan elrepült az idő. Kilenckor érkeztünk, azóta úgy tűnik, ennyi idő eltelt.

-          És amúgy felléptetek már?

-          Ne terelj! Amúgy igen.

-          És mit adtatok elő? – Harry komiszul elmosolyodott.

-          „Oh, I just wanna take you anywhere that you like, we can go out any day, any night…”

-          Hé, ez Zayn része! – nevettem.

-          „Baby, I’ll take you there, take you there, baby, I’ll take you there, there, oh, tell me, tell me, tell me how you turn your love on, we can get, get anything that you want, baby, just shout it out, shout it out, baby just shout it out, yeah…”

-          Hazza, ezt célzásnak vegyem?

-          „And if you” nem vagyok Hazza! „You want me too…”

-          Ajj, akkor Harry!

-       „Let’s make a move, so tell me girl, if everytime we to-o-uch, you get this kinda ru-u-ush, baby say, yeah-yeah-yeah…”

-          Yeah-yeah-yeah! – énekeltem vele.

-      „If you don’t wanna take it slow, and you just wanna take me home, baby say yeah-yeah-yeah…”

-          Yeah-yeah…

-        „And let me kiss you…!”

Végszóra Harry ajkai az enyémekre kerültek. Puhák voltak, és forróak, ahogy vadul csókolta a számat, mint aki már hetek óta erre várt. Közben halványan hallottam, ahogy az emberek egyként számolnak vissza tíztől. 9, 8, 7, 6…

-          5, 4… - motyogta Harry a számba.

-          3, 2… - tettem én is így.

És átléptünk az újévbe. 2013-ba, az új lehetőségek évébe, az új szerelmek, sikerek, új élmények évébe. És meg kell, hogy mondjam, nagyon jól kezdődik ez az év…